Betiltják az egyszer használatos műanyagokat, előírják a környezetbarát technológiák alkalmazását és a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. Egyebek mellett ezeket az intézkedéseket idézte a kormány klímavédelmi akciótervéből Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén.

"A klímavédelem terén mondta talán a legkonkrétabb vállalásokat a miniszterelnök, de ezek voltak a legismertebbek is, ezért sok újdonságot nem láttunk, és volt olyan érzésünk is, hogy nagyon sok dolog lett összegyűjtve ebbe a beszédbe. Ilyen például a zöld kötvény, ami inkább egy adósságfinanszírozási technika, mintsem nagyon határozott és karakteres zöld vonal, bár kétségtelen, hogy klímavédelmi programokra lehet ilyeneket kibocsátani" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Értékelése szerint ez kevéssé újszerű elem, azonban a többi bejelentés, a faültetés, a körforgásos gazdaság megjelenése a csomagolóiparban mind olyanok, amelyek - ha a kormányzat valóban magáévá teszi a klímavédelmi gondolkodást, illetve az alkalmazkodást az elkerülhetetlen változásokhoz -, akkor

ezeknek van jóléti hatása, még ha nem is feltétlen a GDP-ben jelentkezik

- tette hozzá Madár István.

Általában az a félelem, hogy a környezetvédelem önmagában alapvetően lemondással jár az állampolgároknak, és hogy drágábbá teszi az elérhető termékeket. Ez az első lépéseknél így is van, de hogy ez közép-, vagy hosszú távon mekkora költség, és hogy mi a mérlege, az már korántsem egyértelmű - mondta az Arénában Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója. Szerinte az új innovatív technológiák közül sok olyan van, ami jellemzően kezdetben állami támogatással indul, és később, mikor eléri a kritikus tömeget, akkor nagyon jó üzlet is egyben. Személyes példaként az otthoni izzólámpáinak ledesre való cserélését említette: amikor elkezdte, még kinevették érte, azzal, hogy egyáltalán nem éri meg. Ma már viszont ott tart a technológia, hogy üzletileg nem kifizetődő mást alkalmazni.

Vagyis közép- és hosszú távon ez nemcsak szükséges változás, hanem már üzleti szempontból is kifizetődő lehet

- mondta Tardos Gergely.

Az év elején bejelentett klímavédelmi, fenntarthatósági stratégiák sok ezer milliárd forintos finanszírozási igénye, kerete – feltéve, hogy ezeket a kormányzat támogatások, vásárlás, vagy beruházások formájában elkölti – a gazdaságban az összkeresletet növeli, és ezáltal van egy rövid távú gazdaságélénkítő hatása - mondta Madár István. Hosszabb távú, úgynevezett kínálati hatásként azt említette, hogy

ezek miatt esetleg hatékonyabbá válik a termelés, vagy összességében megemelkedik a GDP, a termelékenység javul.

Zöld, klímavédelmi lépéseknél azért nehezebb ezt vázolni, mert valójában egy olyan dologra készünk fel, aminek részben a változása elkerülhetetlen, másrészt pedig egyelőre kevéssé érezhető, mint a melegedés, vagy a szárazság. Emiatt előfordulhat, hogy a végén úgy érezhetjük, hogy semmi nem változott az életünkben attól, hogy napelemeket telepítettünk vagy körforgásossá tettük a műanyagipart, pedig valójában óriási változásokat jelentenek – de egy olyan alternatív fejlődési pályához képest, amit nem tapasztaltunk meg – tette hozzá Madár István.

"Feltűnő és meglepő a kormányzati óvatosság"

Orbán Viktor arról is beszélt évértékelőjén, hogy tervezik a 3 gyermekes anyák SZJA-mentességét és hogy az anyák a szülés után átlagkeresetük 100 százalékát kapják, de erre egyelőre nincs pénz.

A két intézkedés bevezetése körülbelül 200 milliárd forint lenne, így meglepő, hogy a kormány ezt nem lépte meg

– mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Elmondta, hogy a kormányzat a saját véleménye és költségvetési kivetítése alapján minden évben néhány százmilliárd forintos adócsökkentési mozgásteret azonosít a költségvetésben. Magyarország nominális GDP-je növekedett, a fehéredési hatásból szintén jelentős többletbevételek származtak. Azt gondoltuk volna, hogy talán 2021-re ekkora összeget el lehet vállalni, de

úgy tűnik, mintha a kormányzat tartana attól, hogy az idei év és a következő évek elsősorban a külső környezet miatt sokkal rosszabb körülmények között telhetnek, mint az elmúlt pár év

- jegyezte meg Madár István.

Az elemzők szerint úgy tűnik, hogy a kormányzat – a külső gazdasági környezet romlásával – egyre óvatosabb és tart a gazdasági visszaeséstől. Az óvatosságot is tükrözi, hogy

a miniszterelnök újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket is bejelentett az évértékelőjén

- tette hozzá Madár István. Szerinte a vártnál is rosszabb nemzetközi környezetben esetleg a magyar munkaerőpiacon is újra problémát okozhatnak, ha nem is tömegesen, de egy-egy helyen, a gyárbezárások. Legutóbb Ózdon láttunk rá példát. Az óvatosság egyik oka épp az lehet, hogy arra készül a kormány, hogy esetleg itt is kell majd lépéseket tenni, ha szükség lesz rá - tette hozzá Madár István.

Idén is folytatódik a gazdaság növekedése

Tardos Gergely megjegyezte: a most bejelentett intézkedésekkel a tervezett 1 százalékos költségvetési hiány is tartható, így egy esetleges gazdasági lassulás esetén év közben is marad mozgástér további lépésekre. Az OTP egyébként 3, 3 százalékos GDP növekedést, 3,4 százalékos inflációt és kb 64 százalékra csökkenő államadósságot vár 2020-ra.

Egy-két éven belül belátható távolságra kerül, sőt azt gondoljuk, hogy elérhető a maastrichti 60 százalékos adósságkritérium is - hangsúlyozta Tardos Gergely.

Emlékeztetett arra is, hogy bár az elmúlt években többször is előfordult, hogy az uniós módszertan szerinti költségvetési hiány alacsony volt, azonban a pénzforgalmi finanszírozási igény nagyon is magas maradt, mivel a kormány a GDP sok százalékát költötte az európai uniós projektek előfinanszírozására. Emiatt hiába volt magas a növekedés, a finanszírozási igény jóval magasabb volt mint a 2 százalék körüli hiány, ezért lassú volt az adósságállomány leépülése. Most ez a folyamat szemmel láthatóan felgyorsult már 2019-ben is és arra számít, hogy a következő években is fennmarad.

Tardos Gergely megjegyezte:

az idei növekedés alapját is a fogyasztásbővülés és a beruházások adják.

Az elmúlt két évben évi 15 százalékkal bővült a beruházások volumene, amiben mind eszközosztályok, mind ágazatok szerint széles bázison érvényesült az aktivitás. Pozitívan értékelte, hogy az ingatlanberuházások mellett jelentős volt a gépbeszerzési, illetve a beszűkült munkaerőkínálatra reagáló hatékonyságnövelő beruházások aránya is.

Lesz egy komoly lassulás a beruházásokban, és a fogyasztási csúcson is túl vagyunk, de utóbbi számításaink szerint még mindig 5 százalék körül nőhet - tette hozzá az igazgató.

A fogyasztás visszaesésében szerepet játszik, hogy a magas infláció miatt a reálkereset növekedése lassult, ahogyan a foglalkoztatottság bővülése is, hiszen most már a határait feszegeti a munkaerőpiac. A külső környezetet figyelembe véve az a hat százalék körüli exportdinamika is jónak számít, amivel az OTP erre az évre számol. A nettó export azonban már nem járul hozzá pozitívan a növekedéshez, hiszen az import gyorsabban bővül.

Ez egy igazi, a belső kereslet által vezérelt, széles bázisú, kedvező szerkezetű növekedés volt

- tette hozzá az elmúlt évet értékelve Tardos Gergely.

A Portfolio is alacsonyabb, de továbbra is szemmel látható növekedéssel, magas inflációval és csökkenő államadóssággal számol. Madár István kiemelte: már nem az uniós források tartják életben a magyar gazdaságot, hanem a feldolgozóipar, a lakosság beruházásai, így a brüsszeli pénzek hiánya sem okoz majd látványos lassulást.

Ellentétben 2015-tel, most a magyar gazdasági szereplők vagy a külföldi működőtőke önerőből is jelentős, két számjegyű ütemben bővülő beruházásokat hajt végre, ezért most fenntarthatóbbnak tetszik a növekedés - mondta Madár István. Hozzátette, természetesen nem kérdés, hogy a dinamika visszaesik majd, de nem számít olyan látványos, több százalékos visszaesésre, mint 2015-ről 2016-ra.

Az elemzők azt is kiemelték, a magyar növekedés várhatóan továbbra is magasabb lesz, mint az EU átlaga.