A hazai munkavállalóknak már a 4,2-4,4 százaléka kölcsönzött munkaerő - írja a Világgazdaság. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint egyre több hazai cég – jellemzően iparvállalat – kedveli meg e foglalkoztatási formát.

A százalékos arány nominálisan azt jelenti,

összesen 180–200 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozik ma a magyar mun­ka­erő­piacon.

Juhász Csongor, a HR-szolgáltatásokat kínáló Prohuman ügyvezetője szerint a munkaerő-kölcsönzés elsősorban a több száz fős cégek körében népszerű, amelyeknek évről évre magasabbak a dolgozók létszámának feltöltéséhez és megtartásához szükséges HR- és adminisztrációs költségei, ezért egyre inkább megéri közvetítőket alkalmazniuk, ami spórolás, hiszen a közvetítők nagy mennyiségű és olcsó munkaerőt "szállítanak".

A KSH adatai szerint

közben több mint nyolcvanezer hazai álláshely betöltetlen, ez majdnem a duplája a négy évvel korábbinak. A szám folyamatosan nő,

a versenyszektorban 2,5–3 százalék közötti az arány.

Pelle Dávid, az MP Solutions Kft. ügyvezetője az összeállításban úgy vélekedett, a munkaerő-kölcsönzés a hiányon nem enyhít, ugyanis ott csak annyi történik, hogy adott régiókon belül csábítgatják át a munkavállalókat a cégek.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat utolsó közzétett adatai szerint

2017-ben 844 munkaerő-kölcsönző cég mintegy 160 ezer munkavállalót közvetített ki 7360 vállalkozáshoz, a bevételük meghaladta a 256 milliárd forintot.

Leginkább a termelő-, a feldolgozó- és az autóiparra jellemző ennek alkalmazása. Kisebb arányban, de a nagyvállalatok is kölcsönöznek, leginkább a kiszolgáló területeken, ahol elsősorban szellemi munkakörökre keresnek alkalmazottakat.