A parlament által megszavazott jogharmonizációs csomagra azért volt szükség, mert 2018. május 25-e óta Magyarországon is kötelezően alkalmazandó az EU-s általános adatvédelmi rendelet (GDPR), ám ez nem volt teljes összhangban - sőt néha ellentmondások is keletkeztek - a GDPR előtt meghozott számos más törvénnyel. Az új salátatörvény az élet számos területére kiható rendelkezéseket is tartalmaz.
A módosítások érintik például a munka törvénykönyvét, fontos változásokat bevezetve.
Amikor például a munkáltató ellenőrizni kívánja a munkavállalót, és a munkájához biztosított eszközökbe - laptopba, mobiltelefonba - bele kíván tekinteni, akkor nem csak hogy ezt előre be kell jelentenie (ahogy az eddigi szabályozás szólt), hanem be kell tudni mutatnia, hogy mi indokolja ezt az ellenőrzést, és hogy milyen garanciális intézkedéseket hoz arra, hogy az ellenőrzés arányos maradjon. Mindezt, szintén újdonságképp, írásban kell közölnie.
Azok az eszközök, amelyeket a munkavállaló a munkáltatójától kap, alapvetően csak munkavégzésre használhatók. Ettől akkor lehet eltérni, és az eszközöket magán célra is használni, ha a munkáltató és a munkavállaló erről megállapodik.
Változtattak mindezeken túl például a pénzügyi intézményekre vonatkozó adatkezelési szabályokon, és jelentősen szigorítottak a biometrikus adatok (ujjlenyomat, arcfelismerő szoftverek használata) kezelésén.
