Infostart.hu
eur:
363.71
usd:
324.87
bux:
144477.97
2026. október 14. szerda Helén
Nyitókép: Pixabay.com

Bizonyos esetben továbbra is használhatók magáncélra a céges számítógépek

Az adatvédelmi rendelet miatt az Országgyűlés a napokban egy salátatörvényt fogadott el, amely leginkább a munka világát érinti, de emiatt szigorodhat a biometrikus adatok kezelése is - hívta fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje, Csenterics András.

A parlament által megszavazott jogharmonizációs csomagra azért volt szükség, mert 2018. május 25-e óta Magyarországon is kötelezően alkalmazandó az EU-s általános adatvédelmi rendelet (GDPR), ám ez nem volt teljes összhangban - sőt néha ellentmondások is keletkeztek - a GDPR előtt meghozott számos más törvénnyel. Az új salátatörvény az élet számos területére kiható rendelkezéseket is tartalmaz.

A módosítások érintik például a munka törvénykönyvét, fontos változásokat bevezetve.

Amikor például a munkáltató ellenőrizni kívánja a munkavállalót, és a munkájához biztosított eszközökbe - laptopba, mobiltelefonba - bele kíván tekinteni, akkor nem csak hogy ezt előre be kell jelentenie (ahogy az eddigi szabályozás szólt), hanem be kell tudni mutatnia, hogy mi indokolja ezt az ellenőrzést, és hogy milyen garanciális intézkedéseket hoz arra, hogy az ellenőrzés arányos maradjon. Mindezt, szintén újdonságképp, írásban kell közölnie.

Azok az eszközök, amelyeket a munkavállaló a munkáltatójától kap, alapvetően csak munkavégzésre használhatók. Ettől akkor lehet eltérni, és az eszközöket magán célra is használni, ha a munkáltató és a munkavállaló erről megállapodik.

Változtattak mindezeken túl például a pénzügyi intézményekre vonatkozó adatkezelési szabályokon, és jelentősen szigorítottak a biometrikus adatok (ujjlenyomat, arcfelismerő szoftverek használata) kezelésén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Az Európai Bizottság külön eljárást javasol az új uniós csatlakozók esetében. Lényegében egy 15 éves próbaidőszakot vezetnének be, és akár a szavazati jogától is megfoszthatnák az új tagállamot, ha az uniós értékekkel szemben lépne fel. Az eljárást nem titkolt módon a nyugat-balkáni országok tervezett csatlakozása miatt vezetnék be. Az új módszerről Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×