Korábban a vágóhídra kerülő nyúlhúsmennyiség két százalékát lehetett eladni a nagy áruházakban, ma ez már 6 százalék, ami nagy eredmény – jelezte a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.
„A magyar ember elfelejtette a nyulat,
pedig 25-30 éve még minden vidéki portán a kert hátulján ott voltak a nyúlólak.”
Nagy István elmondta, az új fogyasztási szokásoknak megfelelően az új élelmiszeripari törvények azt írták elő, hogy minden nyúl származási helyét azonosítani kell tudni. Ezért szorult vissza a háztáji felvásárlás, és inkább az üzemi nyúltenyésztés lett jellemző – tette hozzá a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.
„Így azonban lemondott az ember arról, hogy önmaga számára biztosítson egy kiváló fehérjeforrást.”
Nagy István hozzátette, a nyúlhús semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz, ezért a bébiételeknek is kiváló alapanyaga, a húsfélék közül a legalacsonyabb a zsír-, így a koleszterintartalma.
„Semmilyen mellék- vagy jellegzetes íze nincs, sokféleképpen, ízlés szerint fűszerezve elkészíthető. Pörköltnek, vadasnak, párolva, grillezve, szuvidálva.”
Vidékre azért is ajánlott ennek a rágcsálónak a tartása, mert rövid vemhességi ideje: egy hónap alatt tíz kis nyuszi születhet, amelyek két és fél hónap alatt vágáséretté, 2,5-2,7 kilogrammra nőnek. - mondta a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.
„Így három hónap alatt egy anyanyúltól 20 kilogrammnyi színhúst tudunk biztosítani.”
Korábban, amikor még elterjedtebb volt a szezonálisnak számító nyúlhús fogyasztása a nyári időszakban megközelítette a két kilogrammot Magyarországon, ez az átlagfogyasztás jellemzi most Nyugat-Európát, míg hazánkban ez csupán 20 dekagramm – mondta Nagy István.
Magyarországon évente 4,5 millió nyulat értékesítenek a gazdák, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célja, hogy ez a szám 7 millióra növekedjen, ennek eléréséhez a hazai fogyasztást is erősíteni kell az export mellett.