eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Hamisítás miatt évente több mint 217 milliárd forint veszteség Magyarországon

Magyarország a vizsgált kilenc ágazatban zajló hamisítások miatt évente 217,329 milliárd forint veszteséget szenved el, ami az ágazatok értékesítési árbevételének 12,2 százalékát teszi ki - közölte az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint közvetlenül ennek tudható be ezekben az ágazatokban (kozmetikumok, testápolószerek, ruházat, lábbelik és kiegészítők, sportcikkek, játékok, ékszerek, órák, kézitáskák, zenei felvételek, szeszes italok, bor és gyógyszerek) 10 800 munkahely kiesése.

Kiemelték: a hamisítás miatt kieső értékesítések és megszűnő munkahelyek aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot. A hamisítás a legnagyobb mértékben a gyógyszer ágazatot érinti.

Az EUIPO által a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontján keresztül elvégzett vizsgálatsorozat becslése szerint az Európai Unióban (EU) a kilenc ágazatban az összes értékesítés 7,4 százaléka, több mint 14 272 milliárd forint esik ki a hamisított áruk piaci jelenléte miatt. Minden évben további 10 455 milliárd forint vész el az unió gazdaságában a hamisítás és kalózkodás közvetett hatásai miatt, mivel a gyártók kevesebb árut és szolgáltatást vásárolnak a beszállítóktól, ami más területeken is továbbgyűrűző hatásokat okoz.

Mindezek következtében közel 500 ezer munkahely szűnik meg az EU-ban, mert a jogszerűen működő gyártók és forgalmazók kevesebb embert foglalkoztatnak, mint amennyit a hamisítás és a kalózkodás nélkül foglalkoztatnának. A hamisítás más ágazatokra gyakorolt további hatását figyelembe véve, az unió gazdaságának más területein további 290 ezer munkahely kiesésével lehet számolni - tették hozzá.

A vizsgálatsorozat a hamisítványok államháztartásra gyakorolt hatását is nyomon követi. A hamisításból és kalózkodásból eredően az érintett ágazatokban a jövedelemadók, fogyasztási és jövedéki adók kiesése miatt az évente elveszett kormányzati bevételeket 4274 milliárd forintra teszik.

A vizsgálatokat az EUIPO 2015 márciusa és 2016 szeptembere között végezte el.

Az ellenőrzés sorozat 2017-ben is folytatódik, és beszámolók készülnek majd a hamisítás és a kalózkodás által egyebek mellett az okos telefonok és a növényvédő szerek ágazatára gyakorolt gazdasági hatásairól.

Az EUIPO a spanyolországi Alicantéban működik, a hivatal kezeli az európai uniós védjegyek és a közösségi formatervezési minták lajstromozását, amelyek az EU mind a 28 tagállamában oltalmat biztosítanak, valamint az unió nemzeti és regionális szellemi tulajdoni hivatalai közti együttműködést segíti.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×