Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.8
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Standard & Poor's: leminősítés a láthatáron

A Standard & Poor's leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az eddigi stabilról a magyar adóskockázati kilátást.

Másfél hónappal azután, hogy a Fitch Ratings a közepes befektetői sávba minősítette vissza a magyar szuverén adósságot, csütörtökön a Standard & Poor's is leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az eddigi stabilról a nála egyelőre elsőrendű magyar adóskockázati osztályzat kilátását, a "mint erőteljesebb költségvetési kihívásokra" hivatkozva.

A kilátás módosítása tükrözi a magyar költségvetés növekvő kockázatait, amelyet hátterében a magas államháztartási hiány és a gyorsan növekvő államadósság áll. A fiskális deficit miatt folyamatosan magas a folyó fizetési mérleghiány, ezek együtt pedig a makrogazdasági egyensúlyt kockáztatják.

Az áprilisi országgyűlési választások és az októberi önkormányzati választások miatt a fiskális konszolidáció halasztása várható, és egyik nagy párt sem állt elő koherens stratégiával, hogy kezelje a költségvetési egyensúlytalanságot a választások után.

Az S&P várakozási szerint a 2006-os deficit eléri a GDP 10,7%-át a romló fiskális fundamentumok miatt, amely egyszeri kiadási tételeket is tartalmaz.

A hitelminősítés várhatóan romlani fog, amennyiben nem lesznek látható jelei a szignifikáns és tartós deficit és adósságcsökkentési stratégiának az orszáéggyűlési választások után.

A költségvetés strukturális problémáinak határozott kezelésének hiánya miatt a hiány magas marad, 2009-ig fokozatosan csökken 5,5%-ra. Az államadósság szintje 2009-re eléri a 69%-ot.

Az eurózóna csatlakozás nem valószínű 2014 előtt.

A fenntarthatatlan költségvetési hiány és a bizonytalan konszolidáció növeli a külső egyensúlytalanságot, amely a forint árfolyamát sebezhetővé teszi, és aláássa a gazdasági stabilitással kapcsolatos bizalmat. Mindez veszélyezteti a gazdasági növekedési és beruházási, valamint az inflációs kilátásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×