A száraz nyár után a csapadékosabb ősz és az átlag feletti hőmérséklet kedvezett a gombáknak, hogy termőtesteket képezzenek. A Budakeszi Vadaspark területén és a környező erdőkben is bőven akad, amit a kosárba tehetünk és persze olyan is, ami jobb, ha az erdőben marad. A vadaspark felhívja a figyelmet, hogy az erdőben szedett gombát minden esetben vizsgáltassuk be szakellenőrrel.

A Budakeszi Vadaspark közleményéből kiderül az is, hogy erdőpedagógusaik a programjaik alkalmával

rengeteg tévhittel találkoznak a gombákkal kapcsolatosan.

Kezdve a legegyszerűbbel, hogy a gomba növény. A gomba az gomba, saját rendszertani országgal bír, éppen úgy, mint az állatok és a növények országa, tehát nem növény.

A lakosság nagy része a széleskörű felvilágosító munka ellenére is még mindig a piros alapon fehér pöttyös légyölő galócát azonosítja gyilkos galócaként. Holott a gyilkos galóca kalap színe halvány vagy élénk olív-, sárgás- vagy barnászöld, felülete többnyire csupasz, ritkán nagyobb burokmaradvánnyal díszített. Érdemes megjegyezni, mert csupán 50 gramm elfogyasztása is végzetes lehet, ráadásul

nem is azonnal okoz tüneteket, megesik, hogy az elfogyasztást követő 72. órában jelentkezik a rosszullét, ami azonban már visszafordíthatatlan máj- és vesekárosodást eredményezhet.

A gyilkos galócához hasonlóan a fehér galóca és a fenyves sisakgomba méreganyaga is végzetes mérgezést okozhat.

Szintén a tévhitek közé tartozik, hogy amit a csiga megrágott, az alkalmas emberi fogyasztásra is, vagy hogy ha a hagyma főzőlevébe beledobjuk a gombát és nem színezi el a vizet vagy a hagymát, akkor az fogyasztható.

Az egyetlen biztos módja, hogy elkerüljük a gombamérgezést, ha igénybe vesszük az ingyenes szakellenőri vizsgálatot. Amennyiben nincs a közeli piacon gombaszakellenőr, itt megtalálható azoknak a szakellenőröknek a listája, akik akár a saját lakásukon is fogadnak gombagyűjtőket kosaruk átvizsgálására.

Figyelmeztet a Nébih is

A gombaszezon kezdetével megnövekedtek a gombafogyasztás utáni megbetegedések is, jelenleg a gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagos eseményszámhoz képest. A gombaszezonban nem csak a mérgező fajok okoznak problémát, hanem a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívta a gombagyűjtők figyelmét, hogy az általuk gyűjtött gombát minden esetben mutassák be gombaszakértőnek.

Ilyenkor legtöbben a hegyvidékekben keresnek gombát, ahol nagy számban jelentek meg az ehető és a mérgező gombafajok. A kellemes idő hatására még nem tűntek el a nyári fajok sem: a nyári, bronzos és ízletes vargánya, az érdestinóru, a molyhos tinóru fajok. Megjelennek az ősszel gyűjthető fajok is: a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a fenyő és gyűrűstinóruk, az ehető galambgombák és tejelőgombák, a közkedvelt rizike fajok, valamint a trombitagombák. Viszont ezzel együtt nagy tömegben bukkannak fel a nem ehető és mérgező gombafajok.

A legtöbb mérgezési esetért felelős két faj jelenleg a nagy döggomba és a világító tölcsérgomba.

A galócák közül szinte minden faj megtalálható: a gyilkos galóca, a légyölő galóca, a párducgalóca, a citromgalóca, de más mérgező nemzetségek fajai is nagy számban fordulnak elő az erdőkben: például a susulykák vagy a fakógombák.