Kutatók megállapították, hogy az agy komoly mértékben meghatározhatja, mennyi zsír rakódik le a testünkön. Az agy ilyenfajta beállítását pedig képesek befolyásolni az olyan új súlycsökkentő gyógyszerek, mint a Wegovy vagy a Mounjaro – írja a Világgazdaság.

A Mounjaro egy hetente egyszer beadható injekciós gyógyszer, melyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2022 májusában hagyott jóvá a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjének kezelésére. Az FDA megerősítette, hogy az elhízás ellen is hatásos a készítmény. A Mounjaro olyan hormonok hatását követi le, melyek az agyban is keringenek, és csökkentik az étvágyat azáltal, hogy befolyásolják azt, hogy az emberek hogyan élik meg az éhséget, a teltségérzetet vagy az elégedettséget az étkezések között, illetve az ételre való gondolatokat és az étel utáni sóvárgást.

A kúrával tehát jelentősen csökkenhet az étvágy, állítólag hamarabb érezhetjük magunkat jóllakottnak, és ezáltal könnyebben szabadulhatunk meg a felesleges kilóktól.

A lap megemlíti, hogy 2020-ban az Egyesült Államokban élő felnőttek mintegy 42 százalékánál mutattak ki elhízást, míg egy évvel korábban ez az arány még csak 31 százalék volt. Magyarországon is rengetegen küzdenek túlsúllyal. Globálisan jelentkező problémáról van szó, hiszen az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2035-re az emberiség fele elhízott lesz, vagyis több mint 4 milliárd ember válik túlsúlyossá. A leggyorsabb ütemben a gyermekek és a serdülők körében, valamint az alacsonyabb jövedelmű országokban nő az elhízás veszélye.

Ha nem figyelünk oda az egészségünkre és a táplálkozásunkra, saját magunknak ártunk.

A túlsúlyosoknál ugyanis nagyobb valószínűséggel alakulhat ki szívbetegség, szélütés vagy cukorbetegség.

Többek közt azért hízunk el könnyebben manapság, mert nem végzünk annyi fizikai munkát, mint régen az idősebb korosztály, továbbá egészségtelen ételeket, élelmiszereket eszünk. Egyre több kalóriában, zsírban és sóban gazdag táplálékot viszünk be a szervezetünkbe, ehhez a folyamathoz pedig nem mindig tud megfelelően alkalmazkodni az emberi szervezet. A rohanó világban a pszichikai megterhelés is nagyobb, ami ronthatja a fizikális állapotunkat is. A felsoroltak miatt pedig a test működése felborul és elkaphatunk bármilyen betegséget.

A Világgazdaság cikke szerint a testsúly meghatározásában fontos szerepük van az agyi folyamatoknak. Legalább 1500 gén kapcsolódik a testsúlyhoz.

Sokan genetikailag hajlamosak az elhízásra, attól függően, hogy az adott gének variánsai milyen kombinációkban állnak egymáshoz.

Az agy a légzés mellett a szívverést és a többi alapvető funkciót is szabályozza, sőt a hormonokkal és a központi idegrendszerrel együttműködve meghatározza a testzsír mennyiségét is. Ez a szint azonban az életkorral és az élethelyzettel változik. A nők például a terhesség alatt és a menopauzát követően híznak a legtöbbet, de középkortól a férfiak is hajlamosabbak elengedni magukat.

A szakemberek eddig nem tudták kideríteni, mitől emelkedik a beállított érték, ami elhízáshoz vezet. Csak abban biztosak, hogy

az agy jelzi az éhség- és a teltségérzetet.

Emiatt van az is, hogy egy-egy betegség után hirtelen nagyon éhesek leszünk, vagy túlevéskor rosszul leszünk. Ez az oka annak is, hogy az emberek hajlamosak visszahízni a leadott kilókat.

A fent említett súlycsökkentő gyógyszerek csökkentik a beállított értéket a GLP-1-es receptorok aktiválásával. Ezek a hipotalamuszban és az agytörzsben lévő receptorok szabályozzák a testsúlyt és az étvágyat. A gyógyszerek hatást gyakorolnak az agy azon neuronjaira is, melyek a jutalomérzetben és az impulzusszabályozásban játszanak szerepet.