Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Orangutánkölyök született az Állatkertben

Az augusztus elején született Móric után újabb szumátrai orangutánbébi jött világra a Budapesti Állat- és Növénykertben. Az állat a látogatók bevonásával azután kaphat majd nevet, ha a neméről kétséget kizáróan megbizonyosodtak - közölte az állatkert.

Az orángután október 10-én, szombaton hajnalban született a Jula nevű nősténytől. Az állatkerti szakemberek úgy látják, hogy a mostani bébi valamivel nagyobb, mint az augusztusi születésű Móric volt világra jövetelekor - írja a közlemény, amely szerint a gondozók azt gyanítják, hogy a pár napos apróság is kisfiú. Nevet várhatóan most is a közönség segítségével, internetes szavazás útján keresnek az állatnak.

A 18 éves Jula, és Móric anyja, a 19 éves Lia apai féltestvérek. Együtt érkeztek Budapestre 2013 márciusában a müncheni állatkertből. Mindketten voltak már anyukák korábban is, méghozzá 2014-ben. Az akkori ellések időpontja még közelebb volt egymáshoz: Jula november 24-én hozta világra AnnaHannát, Lia pedig mindössze 24 nappal később, december 18-án Lone-t. Így mindkét anyukának van egy-egy nagyobbacska, 6 éves lánya is a közelmúltban született kölyke mellett. Mivel mindegyik gyereknek Chuij, a 24 éves, Hamburgból érkezett hím az apja, ezért az ugyanazon anyától született kicsik édestestvérek, az egyazon évben született gyerekek pedig apai féltestvérek.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben az 1890-es évek óta foglalkoznak orangutánokkal, bár az 1980-as évekig nem volt mód szaporításra is alkalmas tenyészállatok tartására. A budapesti orangutánbébik sikertörténete mintegy harminc éve kezdődött, az 1991-ben született Tónival, aki nevét az Állatkert egykori főigazgató-helyettese, az intézményben 33 éven át dolgozó Fischer Antal (1934-1991) emlékére kapta. Tóni ma már a Drezdai Állatkert lakója. Tónit követően - az idén született két bébivel együtt - további kilenc orangután született eddig Budapesten - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×