Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
332.22
bux:
120962.76
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

Közeledik az utolsó szokásos óraátállítás

Az Európai Parlament 2019-ben szavazott arról a javaslatról, amely 2021-től szüntetné meg a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltást.

Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra - ez 29-ére esik idén, ekkor hajnalban 2-ről 3 órára kell állítani az időmérő eszközöket. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Magyarországon 1980-ban vezették be a téli és a nyári időszámítást, az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna néhány esztendeje megszüntette az óraátállítást.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyarországon mi lesz a döntés. Számos érv van mellette és ellene, ezek közéleti megjelenéséről többek között ITT írtunk.

A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis a társadalom fele nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz.

A téli időszámításra való áttérés kevésbé ártalmas, mint a nyári váltás, de így is megviseli az emberi szervezetet. Körülbelül egy hétbe telik kiheverni a hatásait, főként ha kisgyerek is van a családban.

Tavaly az Országos Meteorológiai Szolgálat is állást foglalt a kérdésben.

A kétféle időszámítás alkalmazása által egyébként egy 10 ezres kisváros éves villamosenergia-fogyasztását lehet megtakarítani. Az eredeti cél is részben ez volt egyébként, arra hivatkozva, hogy jobb, ha a munkaidő (reggel 8 és este 7 óra között) alatt minél tovább van világos. Az ellenérvek között viszont most gyakran felmerül, hogy az emberek életmódja megváltozott, és nyáron a tovább tartó világosság már nem csökkenti úgy az áramfogyasztást, hiszen jóval több áramot használunk amúgy is az elektromok kütyük és a légkondicionálók miatt.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×