Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint mára a magánegészségügy fejlődésének egyik komoly gátja szintén az egészségügyi dolgozói, orvos hiány, és a társadalmi esélyegyenlőséget és a fenntarthatóságot is komolyan veszélyezteti a magánegészségügy ilyen mértékű növekedése - írja a Portfolio.

A magánellátás, miközben bizonyos feladatokat átvesz a közfinanszírozott egészségügytől, és csökkenti a leterheltségét, keresletet generál és hozzáférési esélyegyenlőség szempontjából torzító hatású - mondta a szakember.

A magán és közfinanszírozott járóbeteg-ellátást összehasonlítva, betegszámban még nincsenek egy szinten, viszont értékben a magánellátás 100-120 milliárd forintra becsült piaca már megközelíti a közfinanszírozottt járóbeteg ellátás 132 milliárdos összegét.

Az egészségügyi közgazdász széles körű felmérést végzett:

az orvosok 9 százaléka már nem dolgozik egyáltalán a közszférában.

A magánellátásban egyszemélyes rendelőben 22, nagyobb magánklinikán 27, többorvosos rendelőben 21 százalékuk dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy miért dolgozik az illető a közfinanszírozott ellátásban, többségében a hivatástudatot, a biztonságot és a szakterületen való fejlődést említették. Arra a kérdésre pedig, hogy miért dolgoznak a magánellátásban, többségében a jó munkakörülményeket, a fizetést említették, valamint sokan azt, hogy a betegeik elvárják, találkozzanak az orvosukkal nyugodt körülmények között.

A jövedelem alapján két jól azonosítható csoport van ma az orvosok körében.

Van, aki ideje egyharmadát tölti a magánellátásban, viszont ezzel megkeresi teljes jövedelmének felét, és van, aki viszonylag kevés időt tölt bent és jövedelme harmadát keresi meg.

A díjakat is egymás mellé tette a szakember. A járóbeteg-ellátásban a 15 perces vizsgálati idő körülbelül 2200 forint, egy órára vetítve ez 8800 forint. A magánellátásban a 20-30 perces vizsgálat 18 ezer forint, ami egy órára vetítve 40 ezer forint.