eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 2-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nagy Márton: szükség esetén azonnal lép a jegybank

Rugalmas, gyors beavatkozási lehetőséget teremtett a jegybank az árfolyam-ingadozások kivédésére. Az egyhetes betéti kamat lesz az egyik legfontosabb eszköz a monetáris politikában az elkövetkező időszakban – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen. Azt is közölte, hogy milyen ütemezéssel lesznek elérhetőek az MNB által kedden meghirdetett új, likviditást növelő termékek.

A kedden bejelentett új eszköztárral a jegybank azonnali beavatkozási lehetőséget teremtett a gyorsan változó piaci körülmények között - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank háttérbeszélgetésén. Szavai szerint

"a piac gyorsan változik, egyik napról a másikra irányváltások következnek be, egy-egy hír jelentős volatilitást okoz, a pánikhangulatot kezelni kell."

Megerősítette azt is, hogy a jegybanki hitelességet egyetlen szempontból lehet mérlegelni, hogy eléri-e vagy sem az inflációs célt. Ez továbbra is elsődleges az MNB számára, azonban a forintárfolyam ingadozása igenis zavarja a jegybankot - írta a Portfolio. Ezért szükség esetén a jövőben is beavatkozik a jegybank, elsősorban azzal, hogy a rövid távú likviditást a piaci igényekhez szükséges szintre csökkenti a bankközi piacon.

Ehhez elsősorban a jelenleg az alapkamathoz hasonlóan 0,9 százalékos kamatozású egyhetes betétet és az akár 1,85 százalékos kamatszintig kiszélesített kamatfolyosót használják majd.

"Szükség esetén felfelé és lefelé is eltérhet a jelenlegi szinttől a Monetáris Tanács"

- mondta Nagy Márton az InfoRádió tudósítása szerint. Hozzátette: "a 0,9 százalékos szinttől ha szükséges, akkor felfelé azonnal el fogunk térni. A lehetőséget megteremtettük, nagyon gyorsan élni fogunk vele". Hozzátette: nagyon gyorsan tudunk reagálni, most már akár 1,85 százalékos szintig.

A 3, 6, 12 hónapos betétek kamatát is az egyheteséhez kötik. A 3 és 5 éves hozam marad 0,9%. (Vagyis akár lehet negatív hozamgörbe is.) A hétfői fx-swap tenderek likividitáskezelő szerepe azonban jelentősen csökken. Az MNB a lejáró állományok megújítására törekszik, lényegében stabil állománnyal.

Az alelnök kijelentette azt is, hogy a jegybank az egyhetes betét bevezetésével valóban szigorított, de kedden az egynapos hitelkamat emelésével nem, mert ez nem egy effektív kamat a bankközi piacon.

Az egyhetes betéti kamatok esetleges változásáról az aktuális tender eredményhirdetésekor értesül a közvélemény. A mértékéről dönteni azonban hetente a tender kapcsán fog az igazgatóság. Különleges helyzetben előfordulhat, hogy a döntéshez magyarázó közleményt ad ki az MNB.

A Monetáris Tanács akár kéthetente dönthet az egynapos betéti kamatokról, de próbálják tartani, hogy csak havonta kerüljön sor erre.

Amennyiben az árfolyam volatilitása emelkedik a piacon, akkor a jegybank inkább szigorít. De ha a pozitív tendenciák jelentkeznek, akkor lazító lépések is jöhetnek, de egyelőre még nem tartunk ott, nagyobb a valószínűsége, hogy felfelé fogunk elindulni - mondta az alelnök.

Nagy Márton kijelentette, hogy a hosszabb távú hozamokat többek között a repo ügyletekkel és az értékpapír vásárlással kívánják befolyásolni. A cél az, hogy a 3 hónapos bubor 0,9 százalék körül állapodjon meg. Rövid távon elmozdulhat, ha a likviditási helyzet kívánja.

A Monetáris Tanács április 21-én dönt majd arról, hogy ad hoc, vagy aukciós formában célzottan vásároljon állampapírokat és jelzálogleveleket a másodlagos piacon. Elsődleges piaci vásárlásban azonban nem gondolkodnak. Nagy Márton az InfoRádióban azt mondta, ekkor derülnek ki a tudnivalók az időzítésről is.

Az inflációról szólva az InfoRádióban elmondta, hogy az előrejelzésnél kissé magasabban alakult, részben az élelmiszerárak, részben a szolgáltatások miatt. Főleg az utóbbit tartotta meglepőnek az mobiltarifák és internetdíjak, valamint a pénzügyi szolgáltatások - és azon belül a számladíjak és kártyadíjak - meglepő áremelkedése miatt. A 4,3 százalékos maginfláció továbbra is a jegybanki célsávon kívül van, de lassan közelít ahhoz.

Az MNB egyébként a következő inflációs jelentésig (június) nem vizsgálja felül a 2-3 százalékos GDP-növekedési előrejelzését. A kockázati pályák előrejelzéseivel együtt a prognózis kellőképpen mutatják a jegybank helyzetértékelését.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 08:55
×
×
×
×