Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Az OTP Bank új, innovációs fiókja Budapesten, az Árkád üzletközpontban az avatás napján, 2018. november 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nem számítanak idén új kormányzati teherre az OTP-nél

Nagyobb részben a külföldi leányvállalatok kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak az OTP Csoportnak – mondta a társaság vezérigazgató-helyettese az OTP tavalyi jelentését ismertető sajtótájékoztatón.

Összességében 24 százalékkal, vagyis 347 milliárd forintra esett vissza az OTP Csoport adózott eredménye 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi operáció nyeresége a leányvállalatok teljesítménye nélkül 27 milliárd forintot tett ki, ami 84 százalékos visszaesés – ismertette Bencsik László.

A pénzintézeti csoport vezérigazgató-helyettese a kedvezőtlen számokat illetően emlékeztetett, hogy a múlt évben kitört háború komoly kihívások elé állította az OTP Csoportot, ami Oroszországban és Ukrajnában is jelen van. Amellett, hogy Ukrajnában teljesen veszteséget zártak, Oroszországban pedig felé esett a profit, Magyarországon is megjelent egy közel százmilliárd forintnyi veszteség közvetlenül a konfliktus kapcsán. „Az orosz és ukrán befektetéseinket kellett leírni” – fogalmazott.

Bencsik László szerint az OTP Csoport veszteségének számlájára írhatók bizonyos kormányzati intézkedések is, mint például az extraprofitadó és a kamatstop, amik

csaknem 140 milliárd forintos deficitet eredményeztek.

A jó hír az, hogy mindeközben a pénzintézeti csoport többi külföldi bankja kiválóan teljesített, ezért van az, hogy a profit összességében csak 24 százalékkal csökkent – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Bencsik László azt is elmondta, hogy a magyarországi magas kamatkörnyezet – a közvélekedéssel ellentétben – nem kedvez a banknak. A nettó kamatmarzs a 4. negyedévben történelmi mélypontra, 2,11 százalékra csökkent.

A magas kamatszint a hitelezésre is hatással volt 2022-ben: a vállalati hitelállomány ugyan még kiugróan, 33 százalékkal növekedett, a teljes hitelállomány összességében csak 15 százalékkal bővült az OTP Csoport tekintetében. A támogatott Szécsényi Kártya Programból 32 százalék, a Zöld Otthon Programból 59 százalék volt a csoport részesedése – ismertette a szakember, jelezve azt is, hogy

nyilván a magas kamatszint mellett a lakáshitelek egyáltalán nem vonzóak, így ezen a téren visszaeső kereslet látható.

A vezérigazgató-helyettes úgy látja, hogy a recessziós várakozások sem Európában, sem Magyarországon nem válnak valóra. A növekedési környezet viszont lassulni fog. Az OTP Csoportnál úgy vélik, hogy a magas infláció – ami mindenki számára a legnagyobb problémát jelenti aktuálisan –, gyors csökkenésnek fog indul, kiváltképp a második félében, és

2023 végére már 9 százalék alatti év per év inflációs szintet várnak.

Bencsik László szerint már a februári számok is az infláció tetőzéséről árulkodnak.

A pénzintézetnél arra számítanak, hogy a teljesítő hitelállomány növekedése 2023-ban csoportszinten nem haladja meg az 5 százalékot, ehhez közeli érték várható Magyarországon is. Bencsik László újságírói kérdésre elmondta, nem számítanak idén új kormányzati teher megjelenésére, továbbá várakozásaik szerint jövőre kivezetik az extraprofitadót. Beszélt arról is, hogy a bankok az inflációkövető állampapírral nem tudnak versenyezni. Megemlítette azt is, hogy ugyan a betétek piaca szűkül, ezen belül nőtt az OTP Bank részesedése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×