Infostart.hu
eur:
376.14
usd:
319.12
bux:
127182.65
2026. február 25. szerda Géza
Az OTP Bank új, innovációs fiókja Budapesten, az Árkád üzletközpontban az avatás napján, 2018. november 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nem számítanak idén új kormányzati teherre az OTP-nél

Nagyobb részben a külföldi leányvállalatok kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak az OTP Csoportnak – mondta a társaság vezérigazgató-helyettese az OTP tavalyi jelentését ismertető sajtótájékoztatón.

Összességében 24 százalékkal, vagyis 347 milliárd forintra esett vissza az OTP Csoport adózott eredménye 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi operáció nyeresége a leányvállalatok teljesítménye nélkül 27 milliárd forintot tett ki, ami 84 százalékos visszaesés – ismertette Bencsik László.

A pénzintézeti csoport vezérigazgató-helyettese a kedvezőtlen számokat illetően emlékeztetett, hogy a múlt évben kitört háború komoly kihívások elé állította az OTP Csoportot, ami Oroszországban és Ukrajnában is jelen van. Amellett, hogy Ukrajnában teljesen veszteséget zártak, Oroszországban pedig felé esett a profit, Magyarországon is megjelent egy közel százmilliárd forintnyi veszteség közvetlenül a konfliktus kapcsán. „Az orosz és ukrán befektetéseinket kellett leírni” – fogalmazott.

Bencsik László szerint az OTP Csoport veszteségének számlájára írhatók bizonyos kormányzati intézkedések is, mint például az extraprofitadó és a kamatstop, amik

csaknem 140 milliárd forintos deficitet eredményeztek.

A jó hír az, hogy mindeközben a pénzintézeti csoport többi külföldi bankja kiválóan teljesített, ezért van az, hogy a profit összességében csak 24 százalékkal csökkent – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Bencsik László azt is elmondta, hogy a magyarországi magas kamatkörnyezet – a közvélekedéssel ellentétben – nem kedvez a banknak. A nettó kamatmarzs a 4. negyedévben történelmi mélypontra, 2,11 százalékra csökkent.

A magas kamatszint a hitelezésre is hatással volt 2022-ben: a vállalati hitelállomány ugyan még kiugróan, 33 százalékkal növekedett, a teljes hitelállomány összességében csak 15 százalékkal bővült az OTP Csoport tekintetében. A támogatott Szécsényi Kártya Programból 32 százalék, a Zöld Otthon Programból 59 százalék volt a csoport részesedése – ismertette a szakember, jelezve azt is, hogy

nyilván a magas kamatszint mellett a lakáshitelek egyáltalán nem vonzóak, így ezen a téren visszaeső kereslet látható.

A vezérigazgató-helyettes úgy látja, hogy a recessziós várakozások sem Európában, sem Magyarországon nem válnak valóra. A növekedési környezet viszont lassulni fog. Az OTP Csoportnál úgy vélik, hogy a magas infláció – ami mindenki számára a legnagyobb problémát jelenti aktuálisan –, gyors csökkenésnek fog indul, kiváltképp a második félében, és

2023 végére már 9 százalék alatti év per év inflációs szintet várnak.

Bencsik László szerint már a februári számok is az infláció tetőzéséről árulkodnak.

A pénzintézetnél arra számítanak, hogy a teljesítő hitelállomány növekedése 2023-ban csoportszinten nem haladja meg az 5 százalékot, ehhez közeli érték várható Magyarországon is. Bencsik László újságírói kérdésre elmondta, nem számítanak idén új kormányzati teher megjelenésére, továbbá várakozásaik szerint jövőre kivezetik az extraprofitadót. Beszélt arról is, hogy a bankok az inflációkövető állampapírral nem tudnak versenyezni. Megemlítette azt is, hogy ugyan a betétek piaca szűkül, ezen belül nőtt az OTP Bank részesedése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergely Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×