Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége arra számít, hogy a testület nem változtat a 0,9 százalékos alapkamaton, de megkezdi a monetáris szigorítást. Erre a forintlikviditást nyújtó devizaswap állományának folyamatos csökkentésével, illetve az egynapos betéti kamat emelésével kerülhet sor - a részleteket Matolcsy György jegybankelnök jelenti be délután háromkor.

Ám még a kamatemelés nélküli szigorításnak is hatása lesz egyes hitelek törlesztőrészleteire és a bérekre is.

Az infláció és a bérek

Ha az inflációt a 3 százalékos cél közelében tudja tartani a jegybank, akkor a szigorodó monetáris politika szinten tarthatja az elmúlt évek reálbéremelkedését - mondta az InfoRádiónak az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nyeste Orsolya úgy vélte, hogy ha emelkedni kezdenek a kamatok, a megtakarítók helyzete javulhat (érdemesebb lehet félretenni a fogyasztás helyett), a változó kamatozású hitelek átárazódhatnak, és magasabb kamatok mellett lehet majd hitelhez jutni.

Hatása a hitelekre

A lépéssorozat a bankközi kamatok várható fokozatos emelkedése miatt - a 0,9 százalékos alapkamat szinten tartása mellett is - megemelheti a változó kamatozású hitellel rendelkezők törlesztőrészletét - mondta az InfoRádióban Palkó István, a Portfolio vezető elemzője. Ezek ugyanis a BUBOR-hoz, vagyis a budapesti bankközi kamatlábhoz.

"A monetáris politikának viszonylag közvetlen hatása van a bankközi kamatlábakra,

egyrészt a deviza swap-állomány csökkentésén, másrészt a bankok számára fizetett betéti kamatok növelésén keresztül."

Nyeste Orsolya szerint lassú és kisebb mértékű változásra lehet számítani a jegybank monetáris politikájában.

Mennyit változhatnak a törlesztőrészletek?

Palkó István szerint a jegybanknál

néhány tized százalékpontos kamatemelésre lehet számítani a következő hónapokban, ami néhány száz vagy ezer forint törlesztőrészlet-emelkedést jelenthet azoknak, akiknek a BUBOR-hoz van kötve a hitelük.

A lakáshitelek között 60 százalék azok aránya, akik változó kamatozású hitellel rendelkeznek. Az ő esetükben sem feltétlenül azonnal következik be a törlesztő összegének növekedése, hanem a fordulónapon (ez 3, 6 vagy 12 havonta esedékes).

Fontos, hogy azoknál, akik forintosították az egykori devizahitelüket (és nem változott közben a hitelszerződés), a fordulónapok 3 havonta vannak, ennyi időnként árazódik át a hitel.

Mit tegyenek azok, akik hitelfelvétel előtt állnak?

A Portfolio elemzője szerint érdemes mielőbb felvenni a hitelt és fixálni a kamatot egy alacsonyabb szinten, hogy alacsonyabbak maradjanak a törleszőrészletek. Az MNB statisztikái egyébként azt mutatják, hogy az új lakáshiteleknél több mint 90 százalék a legalább 5 évre fixált kamatperiódusú konstrukciók aránya. A személyi hiteleknél is felelősebb viselkedés mutatkozik, itt is terjed a fix kamatozás.