Az Egyesült Államok gazdasága kimondottan indokolttá tenné azt, hogy a FED emelje a kamatszintet – véli Csaba László közgazdász

„Ugyanakkor ennek a felvetésnek nagyon sok ellenfele van, nemcsak a tudósok, hanem például Trump elnök, aki újraválasztásáért küzd. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy olyan világban, ahol azt lehet mondani, hogy »mit akartok, a tőzsde szárnyal, soha ilyen jól nem ment Amerikának«, akkor is, ha százféle egyéb baj van, nem lehet azt állítani, hogy az elnök politikája ezeket közvetlenül előmozdította” – vélekedett az egyetemi tanár.

Az újraválasztásáért küzdő Donald Trump nem csak keménynek, de a gazdaságban is sikeresnek próbál mutatkozni – tette hozzá a közgazdász.

„Ha ez így történik, akkor a nyomás – az elnök részéről – a 2020-as évnek legalább a harmadik negyedévééig fönn fog maradni, és

utána jöhet a kamatemelés, szerintem rendkívüli mértékben megkésett módon, negatív hatásokkal,

megtakarítások helyett téves beruházások fognak megvalósulni, az emberek pedig költekezni fognak, miután azt hiszik, hogy erre lehtőségük van” – mutatott rá az egyetmi tanár.

A kamatemelésről a szakértők is egymásnak ellentmondásos álláspontokat fejtenek ki - hívta fel a figyelmet Csaba László.

„Az az üzenete, hogy minden másként van. Hogy a gondolkodásmódot át kell alakítani, és hozzá kell szokni ahhoz, hogy tartósan 0 körüli a névleges kamatláb és negatív a reálkamatláb. Hogy a laza monetáris politika egy laza költségvetési politikával társulhat, ennek következtében pedig az országok adósságrátája, tehát az adósságnak nem az összege, hanem a nemzeti termékhez viszonyított aránya is tartósan magas marad, sőt, növekedhet jó években is” – magyarázta az egyetemi tanár.

Egy korábbi amerikai bankelnökre hivatkozva Csaba László azt mondta:

a nemzeti jegybanki függetlenség nem egy olyan tabu, amihez nem lehet hozzányúlni,

a válságkezelésben is részt vett a pénzügyminisztérium és a szenátus is.

„Mit jelent ez? Technikai értelemben azt jelenti, hogy nincs jegybanki függetlenség az Egyesült Államokban, mert a szenátorok, akiket választanak kétévente politikai alapon, a pénzügyminisztérium apparátusa, amely azért politikai alárendeltségben dolgozik és a lobbierőknek ki van téve, maga az elnök, aki az újraválasztásáért küzd, ezek mind-mind beleszólnak a monetáris politika ügyeibe.

Tíz évvel ezelőtt mindenki, magamat is beleértve, sikoltozott volna, ha ilyeneket látunk, hallunk.

Most az egyik legnagyobb tekintélyű jegybankár, Ben Bernanke mondja azt, hogy ez a dolgok velejárója” – emelete ki a közgazdász., aki felidézte, hogy a volt amerikai bankvezér szerint ez valószínűleg a jövőben is így marad.

Az együttállás múlóban

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy bár a pontos számok még nem ismertek, azt biztosan tudható, hogy a magyar gazdaság lendületesen növekedett az elmúlt évben.

„Ez a lendületes növekedés biztosan gyorsabb volt, mint a német gazdaság növekedése, vagy a franciáé, és biztos, hogy nem következett be az a jelentős lassulás, amit többen vártunk” – fogalmazott Csaba László.

A szakember arról is beszélt, hogy egy éve maga is lassulást várt, ám

a világgazdaságban egy sor Magyarország számára kedvező irányzat volt megfigyelhető.

„Ezek közül talán a legfontosabb az energiaáraknak az alacsony szintje, ugyanis nem mindegy, hogy 50 vagy 150 dollár egy hordó olaj, ami hatással van a gázra, a villamosenergiára és az összes többire is. Tehát ez egy nagyon fontos elem volt” – hangsúlyozta.

De ilyen volt az amerikai jegybank év végi kamatcsökkentése az emelés helyett – tette hozzá a közgazdász.

„Ami egy teljesen váratlan irányváltás volt, amire ilyen módon

senki nem számíthatott.

A magyar gazdaság számára ugyanakkor kedvező, hiszen eladósodott országként olcsón tudunk pénzhez jutni.

"Hozzáteszem harmadikként, nem gondoltam volna, hogy a magyar költségvetés és pénzpolitika ezt az extrém lazaságot fönntartja.”

Csaba László szerint sajátságos helyzet, hogy a monetáris politika is laza, a költségvetés politika is laza, a külföldi feltételek is kedvezőek és a bérek is dinamikusan növekednek.

„Ez egy kivételes helyzet. Egy nagyon sajátos, nem ismétlődő, Magyarország számára kedvező feltételegyüttes volt, ahol egyáltalán ezeket a politikákat meg lehetett csinálni. Úgy gondolom, hogy mind a költségvetési politika, mind

a jegybanki politika kockáztatott és ez e tekintetben bejött”

– magyarázta Csaba László, aki szerint ugyanakkor ez a sajátos együttállás már nem lesz sokáig fenntartható.