A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 7,00 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb. A döntés értelmében a kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 6,0 százalékra, míg felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 8,0 százalékra mérséklődik.

A tanács helyzetértékelése alapján az inflációs kilátások az elmúlt negyedév során javultak. Emellett a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hat. Ugyanakkor a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé. A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

"A monetáris tanács szerint a globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről" – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a döntés indokait ismertető tájékoztatón.

Arról is beszélt, hogy a 25 bázispontos csökkentéssel elérte az alapkamat a korábban kommunikált sáv felső szélét, és ezzel lezárult egy szakasz: 2023 májusa óta csökkentette a Monetáris Tanács az alapkamatot, és jutott el 18-ról 7 százalékra. Mostantól viszont új szakasz kezdődik, ami indokolja az iránymutatás megváltoztatását, amely szerint mostantól nem az alapkamat mérsékléséről, hanem a mértékéről dönt.

Virág Barnabás közölte, hogy továbbra is a dezinflációra és az árstabilitás elérésére kell fókuszálni, és az inflációs várakozások horgonyozottsága elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől visszatérjen a jegybanki célra. A változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé, kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása.

A jegybank friss inflációs jelentése szerint az árindex a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közekében fog alakulni, de az alelnök arra figyelmeztetett, hogy a maginflációs csökkenése a második negyedévben megáll, és az év végére öt százalék körüli szintre emelkedik.

Mint fogalmazott, 2024-ben a belső kereslet erősödése támogatja a GDP bővülését, de az óvatossági motívum oldódása és reálbér-növekedés is egyre markánsabban jelenik meg. Virág Barnabás elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg többlete újból historikus csúcsot ért el, a korábbi várakozásnál is nagyobb lehet az aktívum: a friss prognózis szerint 2 százalékos GDP-arányos szintet is elérheti.

"A tanács előrejelzése szerint felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok vannak" – mondta a Monetáris Tanács tagja, és külső kockázatokra is felhívta a figyelmet, így az amerikai kamatcsökkentés elhúzódására, illetve az EP-választások után az európai piacokon megjelent volatilitásra, ami miatt a globális piacokon romlott a befektetői hangulat.

Inflációs prognózist ismertetve elmondta, hogy

az előretekintő inflációs várakozások a márciusi prognózishoz képest fél százalékponttal javultak: 3-4,5 százalék között van,

ami azt jelenti, hogy részben már a jegybanki toleranciasávon belül. A kedvezőbb prognózist elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek árának alakulása tette lehetővé. A következő két évre vonatkozó inflációs prognózis nem változott.

Virág Barnabás szerint több tényező miatt indokolt az óvatosság, az egyik ilyen a maginflációs pálya változása, a másik pedig az inflációs várakozások horgonyzása, mert jelentősen csökkent az infláció, de a várakozásokban ez lényegesen moderáltabban jelenik csak meg. Az inflációs kockázatok közé sorolta még az alelnök a magas bérdinamikáz, a belső fogyasztás gyorsulását, és a divergenciát a Fed és az EKB monetáris politikája között.

A bérek alakulásáról azt mondta, hogy a nominális bérdinamika fokozódik, de az év egészét tekintve 11,55 százalék lehet a versenyszférában, ez 4 százalék körül inflációs pálya mellett erőteljes reálbér-növekedést jelent a magyar gazdaságban, a hét százalék fölötti tartományt is elérheti. Emiatt az év második felében erőteljesebb lehet a fogyasztás fellendülése.

Az MNB növekedési előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idén 2-3 százalék között bővülhet, jövőre a prognózis 3,5-4,5, 2026-ra 3-4 százalék.

A monetáris politikát elemezve kijelentette, most lezárult egy szakasz. "A cél mindvégig az volt, hogy a kamatpálya egyszerre szolgálja a dezinflációt, a pénzügyi stabilitást, és a folyamat végén olyan kamatkörnyezetet, ahol a piaci alapú hitelezés is éledezni kezd" – mondta Virág Barnabás, és hozzátette, az új szakaszban a szigorú monetáris politika mellett kiemelten fontos a kitűzött költségvetési hiánycélok fegyelmezett elérése.

Kérdésekre válaszolva a jegybank alelnöke kiemelte, két tényező indokolta a tanácsi iránymutatás megváltoztatását: az egyik az inflációs pálya változása, amely kedvezőbben is alakulhat, de ezt nem akarja túlreagálni a tanács, a másik a globális befektetői hangulat, amelyik egyértelműen romlik.

"A következő hónapokban kis mértékű alapkamat-csökkentés mellett a csökkentés szüneteltetése is az opciók között lesz"

– jelentette ki az alelnök, aki azt is elárulta, ezúttal csak a 25 bázispontos csökkentés volt a Monetáris Tanács előtt, és mindent tag támogatta a döntést.

A forint gyengülését nem kívánta értékelni, és megerősítette, az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartható elérése. Jelenleg minden pénzpiaci folyamatnak nagyobbak az inflációs következményei, ennek megfelelően kell a monetáris politikát alakítani. "A tartós elmozdulásokat kell figyelni, és azt kell vizsgálni, hogy mik a domináns faktorok. A makrogazdasági folyamatok tekintetében inkább kedvezőek az adatok, de a globális közeg hatása domináns a magyar piacon" – emelte ki.

A felvetésre, hogy számít-e a jegybank költségvetési kiigazításra a második félévben, Virág Barnabás megismételte: kulcstényező a költségvetési hiánycél fegyelmezett elérése, de jelezte az ezzel kapcsolatos döntéseket a kormánynak kell meghoznia. "Mi azt látjuk, hogy idén a 4,5 százalékos hiánycél elérhető, és ez szükségszerű is" – mondta.