Címke: migrációkutató intézet (88 cikk)

A 2023-ban meghaladhatja az egymillió főt a menedékkérelmet igénylők száma, továbbra is szír állampolgárok nyújtják be a legtöbb kérvényt – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Vargha Márk arról is beszélt, ha elhúzódik az ukrajnai háború, akkor egyre több országnak kell majd „brüsszeli szinten” is segítséget nyújtania az ukrán menekülteknek.

Az illegális bevándorlás kihívás Európa számára, ezért európai választ kell rá adni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lampedusa szigetén vasárnap, ahol Giorgia Meloni olasz kormányfővel felkereste a helyi migránstábort. A bizottsági elnök együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, és tízpontos akciótervet hirdetett meg. A második pontban azt javasolja, hogy a Lampedusára eljutott embereket szállítsák el más uniós tagállamokba az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében. Az akciótervről is kérdeztük Vargha Márkot, a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját.

Jelenleg 25 ország, a Föld lakosságának negyede küzd súlyos vízhiánnyal, négymilliárd ember pedig évente legalább egy hónapon át nem jut kellő vízmennyiséghez. A kedvezőtlen körülmények miatt tömegek kelhetnek útra a jövőben.

A Frontex legfrissebb adatai szerint az év első hét hónapjában 13 százalékkal több illegális határátlépést rögzítettek az Európai Unió külső határain, mint az előző év azonos időszakában. A részletekről Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója szólt az InfoRádióban.

Tízéves tervet dolgozott ki a szenegáli kormány az embercsempészek segítségével illegálisan megkísérelt kivándorlás megfékezésére. Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint az elképzelés előremutató.

Jelentősen elszaporodtak az embercsempészekhez köthető erőszakos cselekmények Szerbiában, a Vajdaságban. A Migrációkutató Intézet kutatója szerint a szerb hatóságoknak kellene intézkedniük.

A népesség növekedése az egyik legnagyobb kihívás, amivel a Közel-Kelet a 21. században szembesül. 2050-re a Közel-Keleten és Afrikában 3,4 milliárd ember él majd, ami több mint Kína és India lakossága együttvéve. Egyes országokban kritikus szintre nőhet a lakosságszám, ami komoly feszültségekhez és a migráció fokozódásához vezethet – hívta fel a figyelmet legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet kutatója.

Mike Pence volt alelnök is indul a republikánus elnökjelöltségért.

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése szerint nem érzelmi, hanem racionális döntést hozott a lengyel kormány az ukrán menekültek megsegítéséről. A legtöbb vendégmunkás fizikai munkát vállalt, vagy a szolgáltató szektorban helyezkedett el.

A brit törvényhozás alsóháza a napokban elfogadta a konzervatív kormány által beterjesztett migrációs törvényjavaslat harmadik olvasatát. Az előterjesztést nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalon is bírálják, mindazonáltal a kormány kitart mellette.

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Irán és Szaúd-Arábia közeledése fontos lépés lehet a közel-keleti térség békéjének irányába. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása ellenére ugyanakkor a két ország közötti érdekellentétek továbbra is fennállnak. Sayfo Omar vezető kutatót kérdeztük.

Az olasz titkosszolgálat jelentése szerint jelenleg 685 ezer migráns vár arra Líbiában, hogy átkelhessen Európába. Tavaly mintegy 104 ezer illegális bevándorló érkezett az olasz partokhoz, idén pedig már háromszor több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint tavaly 966 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be az Európai Unió tagországaiban, ami 50 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

Kilátástalan a helyzet a földrengés sújtotta Szíriában. Több európai ország mellett Szaúd-Arábia, Katar és az Emirátusok is küld segélyeket, az adományok érkeznek is, de kevesebb, mint a török területekre. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint kérdés az is, hogy a más-más politikai erők által ellenőrzött területeken hogyan érnek célba a szállítmányok.

Afganisztán, a katasztrófák földje címmel szervezett konferenciát többek között a Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium. Bár nyilvános kivégzések nincsenek, a jelenlegi afgán tálib rendszer lényegében megegyezik a 90-es évekbelivel – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje.

Az Afrikát elhagyó kivándoroltak 60 százaléka jön Európába, 25 százalék pedig az Arab-öböl környékén telepedik le – mondta el a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Marsai Viktor a többi között arról is beszélt, hogy az élelmezési válság miatt kérdésessé vált, hogy lesz-e elég pénz az afrikai menekültek és menedékkérők ellátására.

Menekülthullámot indíthat el a térségben az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása, és ez a kárpátaljai magyarokat is érintené – véli a Migrációkutató Intézet tudományos segédmunkatársa. Gönczi Róbert elmondása szerint néhány állam máris készül a migrációs nyomás fokozódására, de több jel arra utal, talán nem lesz háború Ukrajna és Oroszország között.

A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában hat különösen sérülékeny térség található.

Félmillió afgán már a tálib hatalomátvétel után elmenekült Afganisztánból, most pedig újabb százezrek gyalogolnak az iráni és pakisztáni határ felé. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint ők valószínűleg a térségben maradnak, mert ha szeretnének is eljutni Európába, nem lesz rá pénzük.

A bécsi terrortámadás után érdemben nem nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, ugyanakkor hazánk, mint EU-s és NATO-tagország az iszlám radikalizmus célpontja – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorban Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója pedig arra is kitért, mik a radikalizálódás állomásai.