Szerbiában az embercsempészek egyre agresszívabb módszereket alkalmaznak – kezdte a Migrációkutató Intézet kutatója, Tárik Meszár. "Már egy-másfél évvel ezelőtt is voltak lövöldözések, viszont most olyan kiterjedt bűnözői hálózatok vannak jelen a Vajdaságban – konkrétan a Szabadka melletti makkhetesi erdőről beszélek –, amelyek folyamatosan területszerző harcokat vívnak egymással" – mondta.

Tavaly többször elmentek Szerbiába, idén is voltak párszor, viszont

már nem tudnak bemenni a makkhetesi erdőbe, mivel annyira veszélyes a helyzet, hogy képesek rálőni bárkire, aki megközelíti a területüket.

Tárik Meszár hozzátette: ezek afgán embercsempész-szervezetek, amelyek a magyar határ közelében jó pozícióban vannak, és onnan tudják átjuttatni a bevándorlókat Magyarország, vagyis az Európai Unió területére. Vannak más embercsempészbandák, amelyek viszont szintén jó pozícióba akarnak kerülni, és ezért vannak összetűzések. Egy afgán bűnözői csoport és a marokkóiak között is volt például egy összetűzés, tehát ezek "eltérő nációjú multinacionális bűnbandák". Vannak olyan bűnözői szerveződések is, ahol egy bandán belül több nemzetiségű tag is van.

Konfliktusok az embercsempészekkel

A kutató szerint a bevándorlóknak az lenne az érdekük, hogy ne legyenek ilyen konfliktusok, hogy minél előbb bejussanak az Európai Unióba, de az embercsempész-szervezeteket csak a profit érdekli. Sokszor a bevándorlókat is megfélemlítik. "Beszéltem olyan afgán bevándorlóval néhány hónappal ezelőtt, aki elmesélte, hogy egy csempész rálőtt, és lőtt sebe volt" – jelentette ki a kutató, hozzátéve, hogy a bevándorló sebét ellátták.

Tárik Meszár szerint ezt a problémát kizárólag a szerb hatóságok tudnák megoldani. A nagyobb visszhangot kiváltó lövöldözésekkor intézkednek, felszámolják az illegális szerveződéseket, viszont ez nem konzekvens. Ugyanakkor sokszor a szerb állampolgárok is segítik az embercsempészeket: például azzal, hogy kiadják nekik az ingatlanjaikat, vagy fegyvereket adnak el nekik.