eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Férfiak és nők imádkoznak a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró háromnapos íd al-fitr ünnepen Abdul Azim sah mauzóleumánál Teherán Rej nevű déli elővárosában 2023. április 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Egyre súlyosabb problémát görget maga előtt az iszlám civilizáció

A népesség növekedése az egyik legnagyobb kihívás, amivel a Közel-Kelet a 21. században szembesül. 2050-re a Közel-Keleten és Afrikában 3,4 milliárd ember él majd, ami több mint Kína és India lakossága együttvéve. Egyes országokban kritikus szintre nőhet a lakosságszám, ami komoly feszültségekhez és a migráció fokozódásához vezethet – hívta fel a figyelmet legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet kutatója.

A népességnövekedés politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti problémák kialakulásához járulhat hozzá, miután pedig a belföldi konfliktusok a nemzeti határokon is átterjedhetnek, a regionális biztonságot is fenyegetheti – mutatott rá Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet munkatársa. A szakértő emlékeztetett, 2011 környékén az arab tavasz kirobbanása polgárháborúk sorozatával járt Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amihez a népességnövekedés is, ha csak közvetett mód, de hozzájárult.

A nem elégséges erőforrások víz, élelmiszer és a nagy fokú munkanélküliség komoly társadalmi feszültségekhez vezethet az érintett államokban. Ha mindehhez népességnövekedés is párosul, az egyértelműen a migrációt kiváltó faktornak tekinthető, vagyis egyre több és több ember fog elvándorolni, amire számos precedens volt az elmúlt években is. Tárik Meszár megjegyezte: a legfőbb probléma abban keresendő, hogy ugyan az iszlám világban a fogamzásgátlás nem tiltott, egyedül az abortusz az, ami nem megengedett, az egyes társadalmakra, konzervatív rétegekre komoly befolyással bíró muszlim vallástudósok miatt azonban nem alkalmazzák ezeket a módszereket.

A szakértő szerint igaz, hogy a fejeltebb, gazdaságilag erősebb országokban jellemzően lassul a népességnövekedési ütem, amire a Közel-Keleten Szaúd-Arábia a jó példa, ahol mára egyre több nő van jelen a felsőoktatásban vagy a munkaerőpiacon is. Egyiptomban és Iránban szintén csökkent valamelyest a növekedés mértéke, de még mindig rendkívül magasnak mondható. Előbbi országban tavaly

220 nap alatt egymillió fővel gyarapodott a lakosság,

de Irakban is hasonló a helyzet – jegyezte meg. Mindeközben a munkanélküliség, főként a fiatalabb rétegek körében, továbbra is jelentős.

A szakértők már számos alkalommal felhívták a figyelmet a túlnépesedés okozta veszélyekre, de az iszlám civilizációban a megoldási javaslatok, amelyek a fogamzásgátláshoz kapcsolódnak, társadalmi és vallási akadályokba ütköznek – mondta a Migrációkutató Intézet kutatója. Dacára, hogy a nemzetállamok kormányai is arra kérik a lakosságot, hogy kevesebb gyermeket vállaljanak.

Tárik Meszár megismételte: mindenképp csökken a népességnövekedés üteme, de nem olyan mértékben, hogy ez jelentős javulást okozzon. Becslések szerint 2050-re egészen kritikussá válhat a helyzet, ezért egyre több ember fogja elhagyni a régiót, megcélozva akár Európát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×