Infostart.hu
eur:
362.37
usd:
317.18
bux:
0
2026. szeptember 23. szerda Tekla
A líbiai parti őrség által partra szállított illegális bevándorlók várakoznak a fővárostól, Tripolitól keletre fekvő Garaboli kikötőjében 2023. április 25-én, miután két, migránsokat szállító csónak elsüllyedt a Földközi-tengeren. A Líbiai Vörös Félhold segélyszervezet szerint eddig tizenegy partra mosott holttestet találtak a Tripolitól nyugatra levő Szabratha város partjainál.MTI/EPA/STRINGER
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER

Vargha Márk: megvalósulhat a migránsok Ruandába költöztetésének brit terve

A brit törvényhozás alsóháza a napokban elfogadta a konzervatív kormány által beterjesztett migrációs törvényjavaslat harmadik olvasatát. Az előterjesztést nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalon is bírálják, mindazonáltal a kormány kitart mellette.

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban kifejtette az ügy Rishi Sunak mostani kormányának idejénél régebbre nyúlik vissza. A britek legalább egy évvel ezelőtt kötöttek egy megállapodást Ruandával, amely szerint a Nagy-Britanniába érkező menedékkérőket – a számuk csak tavaly 45 ezer volt – Ruandába szállítják, és ott folytatják azt a menekültügyi eljárást, amit addig Angliában folytattak le. A két ország történelmi múltja miatt nyílt lehetőség az egyezségre, ugyanis Ruanda korábban brit gyarmat volt, és a két ország kapcsolata kiváló.

A megállapodást tavaly megtámadta egy iraki menekült, akinek a szállítását már elő is készítették. Ám miután 2021 decemberében az angol Legfelsőbb Bíróság ítéletével jogszerűnek minősítette a Johnson-kormány által kitalált intézkedés végrehajtását, közbeléptek jogvédők, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy ideiglenes intézkedéssel meg tudták akadályozni, hogy a menekültet Ruandába vigyék.

Most a Sunak-kormány kitart a Johnson-, illetve a rövid életű Truss-kormány elképzelése mellett,

és az előterjesztéssel elejét vennék, hogy a menekültek elszállítását megakadályozzák.

A javaslatot 283-an szavazták meg, 230 fő ellenezte, vagyis nem volt túl szoros a verseny, habár a tory-képviselőket Sunak kormányának kellett győzködnie. Theresa May volt az egyik fő kritikus, de voltak a Konzervatív Párton belül korábbi prominensek is, akik kritizálták az előterjesztést. Azzal érveltek, hogy miután ezek az emberek bejutnak az országba, az embercsempészek elleni tanúskodásban fontos szerepük lehet, és ezt a szerepet nem tudják ellátni, ha nincsenek az országban. A kormány szerint viszont az országon kívülről is meg lehet hallgatni őket, mivel az online technika ezt lehetővé teszi.

Theresa May szerint a menekültek a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem áldozatai, és ez rossz üzenetet küldene Nagy-Britanniából, de a kormány szerint ez nincs így. Az ellenzék mindemellett "teljes kudarcnak" nevezte a javaslatot. A munkáspárti árnyékbevándorlási miniszter azt mondta, ez túl sokba kerül, és mélységesen etikátlan.

Az illegális migráció problémája

Két módon próbálkoznak a menedékkérők bejutni Nagy-Britanniába a kontinentális Európa felől. Kisebbik részük a "calais-i dzsungelben" telepedett meg, ám ezt a Calais kikötője melletti kietlen területen kialakult tábort a franciák felszámolták. Calais-ban úgy tudtak átjutni, hogy a migránsok husángokat, fahasábokat, köveket dobáltak az útra, mire a kamionosok kénytelenek voltak lelassítani. A bevándorlók ekkor felkapaszkodtak a kamionokra, majd a Csalagúton keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába.

Habár ma Calais-ban a korábbi több ezres számhoz képest 800 menekült lehet, de a nagyjából 45 ezres éves migránsszám így is nagyon magas és nagy problémát jelent a brit kormánynak.

Mások a csatornán keresztül, a francia partoktól csónakok segítségével érik el Nagy-Britannia partjait, teljesen szabálytalanul.

A Johnson-kormány által kitalált intézkedés lényege, hogy a migránsokkal kapcsolatos problémát mintegy áthelyezi Ruandába.

"Ez európai uniós tagországként valószínűleg nem merülhetne föl, mert a luxemburgi bíróság ezt azon nyomban elkaszálná" – ecsetelte meglátását Vargha Márk.

A brit kormány azonban kitart, és azt állítja, hogy úrrá lesz a jogvédő szervezetek által eszközölt különböző jogi csűrés-csavarások jelentette késleltetésen, és be akarják vezetni a szabályozást.

Arról nem születtek közvélemény-kutatások, hogy a britek miként állnak ehhez a kérdéshez. Vargha Márk szerint a hangulat Európában a korábbiakhoz képest egyre inkább migrációkritikusabb, és ha a konzervatív kormány jól érvel, meg tudja győzni az embereket arról, hogy ez egy hosszú távon is kifizetődő intézkedés.

A kérdés az, hogy az új szabályozás meddig él majd, ha Nagy-Britanniában esetleg kormányváltás lesz. A konzervatívok most nem állnak jól, tehát a választás majd többesélyes lesz. Vargha Márk hozzátette: a választási eredményekből és a bevándorlásellenes pártok jó szerepléséből látszik, hogy Európa-szerte növekszik a migrációkritikus lépések támogatottsága.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor az Arénában: Oroszországról homlokegyenest ellenkező dolgokat gondolnak egyszerre

Seremet Sándor az Arénában: Oroszországról homlokegyenest ellenkező dolgokat gondolnak egyszerre

Hol azt gondolják és írják, hogy Oroszország már az összeomlás szélén áll, hol pedig azt, hogy bármikor megtámadhatja a NATO-t, lerohanhatja a Baltikumot. Az orosz parlament szerepe formális, a valódi döntések az elnöki hivatalban születnek, az orosz vezetés a választásokkal a rendszer stabilitását és a helyi vezetők mozgósítási képességét is felméri – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter feljelentést tesz a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett karaktergyilkosság során a „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Tisza-kormány: apad a Tisza a Medián szerint, Magyar Péter a mentelmi joga felfüggesztését kérte

Tisza-kormány: apad a Tisza a Medián szerint, Magyar Péter a mentelmi joga felfüggesztését kérte

A Medián friss felmérése szerint a biztos szavazók körében 4 százalékponttal csökkent a Tisza Párt támogatottsága a nyár közepe óta, a Fideszé pedig ugyanennyivel nőtt. A kormánypárt azonban így is 64–27 arányban vezet. Kedden Magyar Péter maga kérte az Országgyűléstől mentelmi joga felfüggesztését, miután az ügyészség az ő, valamint Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. A Tisza-frakció elutasította Baka András legfőbbügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, az államfő azonban kitart mellette. Gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, a parlament pedig megválasztotta a Médiatanács új elnökét, Polyák Gábort. A szerdai kormányzati fejleményekről percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×