Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
316.01
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
A líbiai parti őrség által partra szállított illegális bevándorlók várakoznak a fővárostól, Tripolitól keletre fekvő Garaboli kikötőjében 2023. április 25-én, miután két, migránsokat szállító csónak elsüllyedt a Földközi-tengeren. A Líbiai Vörös Félhold segélyszervezet szerint eddig tizenegy partra mosott holttestet találtak a Tripolitól nyugatra levő Szabratha város partjainál.MTI/EPA/STRINGER
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER

Vargha Márk: megvalósulhat a migránsok Ruandába költöztetésének brit terve

A brit törvényhozás alsóháza a napokban elfogadta a konzervatív kormány által beterjesztett migrációs törvényjavaslat harmadik olvasatát. Az előterjesztést nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalon is bírálják, mindazonáltal a kormány kitart mellette.

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban kifejtette az ügy Rishi Sunak mostani kormányának idejénél régebbre nyúlik vissza. A britek legalább egy évvel ezelőtt kötöttek egy megállapodást Ruandával, amely szerint a Nagy-Britanniába érkező menedékkérőket – a számuk csak tavaly 45 ezer volt – Ruandába szállítják, és ott folytatják azt a menekültügyi eljárást, amit addig Angliában folytattak le. A két ország történelmi múltja miatt nyílt lehetőség az egyezségre, ugyanis Ruanda korábban brit gyarmat volt, és a két ország kapcsolata kiváló.

A megállapodást tavaly megtámadta egy iraki menekült, akinek a szállítását már elő is készítették. Ám miután 2021 decemberében az angol Legfelsőbb Bíróság ítéletével jogszerűnek minősítette a Johnson-kormány által kitalált intézkedés végrehajtását, közbeléptek jogvédők, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy ideiglenes intézkedéssel meg tudták akadályozni, hogy a menekültet Ruandába vigyék.

Most a Sunak-kormány kitart a Johnson-, illetve a rövid életű Truss-kormány elképzelése mellett,

és az előterjesztéssel elejét vennék, hogy a menekültek elszállítását megakadályozzák.

A javaslatot 283-an szavazták meg, 230 fő ellenezte, vagyis nem volt túl szoros a verseny, habár a tory-képviselőket Sunak kormányának kellett győzködnie. Theresa May volt az egyik fő kritikus, de voltak a Konzervatív Párton belül korábbi prominensek is, akik kritizálták az előterjesztést. Azzal érveltek, hogy miután ezek az emberek bejutnak az országba, az embercsempészek elleni tanúskodásban fontos szerepük lehet, és ezt a szerepet nem tudják ellátni, ha nincsenek az országban. A kormány szerint viszont az országon kívülről is meg lehet hallgatni őket, mivel az online technika ezt lehetővé teszi.

Theresa May szerint a menekültek a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem áldozatai, és ez rossz üzenetet küldene Nagy-Britanniából, de a kormány szerint ez nincs így. Az ellenzék mindemellett "teljes kudarcnak" nevezte a javaslatot. A munkáspárti árnyékbevándorlási miniszter azt mondta, ez túl sokba kerül, és mélységesen etikátlan.

Az illegális migráció problémája

Két módon próbálkoznak a menedékkérők bejutni Nagy-Britanniába a kontinentális Európa felől. Kisebbik részük a "calais-i dzsungelben" telepedett meg, ám ezt a Calais kikötője melletti kietlen területen kialakult tábort a franciák felszámolták. Calais-ban úgy tudtak átjutni, hogy a migránsok husángokat, fahasábokat, köveket dobáltak az útra, mire a kamionosok kénytelenek voltak lelassítani. A bevándorlók ekkor felkapaszkodtak a kamionokra, majd a Csalagúton keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába.

Habár ma Calais-ban a korábbi több ezres számhoz képest 800 menekült lehet, de a nagyjából 45 ezres éves migránsszám így is nagyon magas és nagy problémát jelent a brit kormánynak.

Mások a csatornán keresztül, a francia partoktól csónakok segítségével érik el Nagy-Britannia partjait, teljesen szabálytalanul.

A Johnson-kormány által kitalált intézkedés lényege, hogy a migránsokkal kapcsolatos problémát mintegy áthelyezi Ruandába.

"Ez európai uniós tagországként valószínűleg nem merülhetne föl, mert a luxemburgi bíróság ezt azon nyomban elkaszálná" – ecsetelte meglátását Vargha Márk.

A brit kormány azonban kitart, és azt állítja, hogy úrrá lesz a jogvédő szervezetek által eszközölt különböző jogi csűrés-csavarások jelentette késleltetésen, és be akarják vezetni a szabályozást.

Arról nem születtek közvélemény-kutatások, hogy a britek miként állnak ehhez a kérdéshez. Vargha Márk szerint a hangulat Európában a korábbiakhoz képest egyre inkább migrációkritikusabb, és ha a konzervatív kormány jól érvel, meg tudja győzni az embereket arról, hogy ez egy hosszú távon is kifizetődő intézkedés.

A kérdés az, hogy az új szabályozás meddig él majd, ha Nagy-Britanniában esetleg kormányváltás lesz. A konzervatívok most nem állnak jól, tehát a választás majd többesélyes lesz. Vargha Márk hozzátette: a választási eredményekből és a bevándorlásellenes pártok jó szerepléséből látszik, hogy Európa-szerte növekszik a migrációkritikus lépések támogatottsága.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×