Szíria földrengés által sújtott területe politikailag három részre oszlik: az egyiket a kormányerők uralják, a másikat iszlamista ellenzékek, míg a harmadikat a török hadsereg, illetve az ahhoz lojális szíriai milíciák. Ez azonban nagyban megnehezíti a segélyszállítmányok célba érését is – hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Például a kormányerők segélyügyben kizárólag a saját partnereikre számíthatnak, elsősorban Oroszországra, Iránra és egyes arab országokra, amelyek már rendezték kapcsolatukat Szíriával, továbbá egyes nemzetközi szervezetekre. Részint hasonló a helyzet az Ankara által ellenőrzött területeken: Törökország felől ugyan érkezhetnek segélyszállítmányok, a mostani helyzetben viszont – török szempontból – sokadlagossá vált, hogy mennyire kerül megsegítésre a térség – magyarázta Sayfo Omar. Emlékeztetett, Törökországban májusban választások következnek és a kormány megítélése szempontjából nagyon felértékelődik, hogy milyen módon tudja elsősorban a saját területén kezelni a katasztrófa következményeit. 1999-ben, amikor hasonló erősségű rengés rázta meg Törökországot, részlegesen a katasztrófára való rossz reagálásnak volt köszönhető, hogy az akkori kormányzat elveszítette a választásokat három évvel később, az azóta is uralkodó AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) javára – tette hozzá a szakértő.
Az iszlamista erők által uralt Idlib tartományban szintén problémás a helyzet, miután a területet a szíriai al-Kaida utódszervezete, az úgynevezett Jabhat Fateh Al-Sham milicia uralja, amit számos nemzetközi szerv lényegében terrorszervezetként tart számon, így a segélyek is csak korlátozottan tudnak átjutni. Miután itt gyakorlatilag csak a Fehér Sisakosok néven emlegetett segélyszervezet aktí – amit a szíriai kormányzat amúgy terrorszervezetként tart számon –, kijelenthető, hogy magára van hagyva a terület. Itt egyébként egyébként 1,7 millió ember él rossz szerkezettel készült épületekben, amik vélhetően most kifejezetten nagy kárt szenvedtek a rengésben – emelte ki Sayfo Omar.
Bár meglehetősen kevés hír érkezik Szíriából, de arról azért többen is beszámoltak, hogy például nincsen üzemanyag, nincsenek gépek, és puszta kézzel keresik a túlélőket a romok alatt, akiknek így sokkal kevesebb esélye van, mint a törökországi áldozatoknak.
A Migrációkutató Intézet vezető kutatója megjegyezte: a szíriai társadalmat nem a semmiből érte a mostani tragédia, hiszen 2011 óta háború dúl az országban, vagyis az emberek a pusztításhoz, a halálhoz hozzászoktak valamilyen módon.
A szíriai társadalomban az elmúlt évtizedben kialakult fatalizmus most is működik
– fogalmazott Sayfo Omar. Természetesen próbálják menteni a hozzátartozóikat, a károkat kompenzálni, de a mostani helyzetet egy nyugati ember fejével érthetetlen módon viselik, szenvedik el.
A kutató meglátása szerint mindenképpen több emberáldozattal fog járni a mostani katasztrófa, mint amennyire "ideális" esetben számítani kellene, hiszen Szíriában is rengetegen rekedtek a romok alatt, de az ő mentésük nem a megfelelő ütemben zajlik.
Az ország amúgy is nagyon rossz állapotban van, a lakosság 90 százaléka a létminimum alatt él. Egy közalkalmazotti fizetés huszonötszörösére van szükség ahhoz, hogy egy négytagú család meg tudjon élni egy hónapban, és vannak olyan területek, ahol napi két-három órán át van csak áramellátás.
„Szíria kilátástalan helyzetben van, gazdaságilag legalábbis, és ez a mostani katasztrófa tovább rontotta a helyzetet.
És akkor még nem beszéltünk az ország északi részéről, ahol az emberek több mint 90 százalékban a külföldi segélyekből élnek” – zárta gondolatait a szakértő.