eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A háború elől Ukrajnából elmenekült kisgyerekek egyike rajzol a lengyelországi Przemysl vasúti pályaudvarán 2022. március 15-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Darek Delmanowicz

Nagyon jól jönnek az ukránok Lengyelországnak a munkaerőhiányban

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése szerint nem érzelmi, hanem racionális döntést hozott a lengyel kormány az ukrán menekültek megsegítéséről. A legtöbb vendégmunkás fizikai munkát vállalt, vagy a szolgáltató szektorban helyezkedett el.

A 2022. február 24-én indult orosz invázió után azonnal útra keltek az ukrán menekültek a szomszédos országok felé. A legtöbben Lengyelország irányába mentek, a varsói kormány és az ország lakossága pedig azonnal megkezdte a segítségnyújtást. Emögött azonban nemcsak érzelmi okok állnak: már tavaly márciusban látszott, hogy a kormányzat a menekültek tartós lengyelországi jelenlétével számol, és kulcsfontosságúnak tekinti munkaerőpiaci integrációjukat.

"Lengyelországban

már a háború előtt munkaerőhiány volt, amit már akkor is ukrán bevándorlókkal elégített ki

részben a lengyel gazdaság. A lengyel politikai vezetés az ukrajnai menekülteken való segítésre mint lehetőség tekint, hogy középtávon megoldják a munkaerőhiányt az országban, ezáltal fel tudják pörgetni a lengyel ipart, felgyorsítani a gazdasági növekedést, és növelni tudják Lengyelország súlyát a régióban illetve Európában" – fejtette ki az InfoRádióban Veres Kristóf György, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Már márciusban törvényt hoztak Lengyelországban a menekültek, illetve az ellátásukban aktívan segítséget nyújtók pénzbeli támogatásáról, például a menekültek ingyenes egészségügyi ellátásáról, a menekült gyerekeknek járó szociális támogatásról. Emellett a munkavállalási célú, ideiglenes tartózkodási engedély megszerzését is könnyítették.

"Jelenleg 700 ezer ukrán menekült dolgozik Lengyelországban, akik 2022 februárja óta érkeztek"

– mondta Veres Kristóf György, kiemelve, hogy a nyelvtudás és az ukrán végzettség elismerésével kapcsolatos problémák miatt a legtöbb ukrán nem a képzettségének megfelelő munkát végez.

Egy tavaly nyáron végzett felmérés szerint ugyanis az Ukrajnában orvosként dolgozók fele tudott csak orvosként elhelyezkedni jelentős hányaduk ápolóként tudott elhelyezkedni. Az ukrán ápolók viszont már nem igazán tudtak elhelyezkedni Lengyelországban. A kutató szerint a legtöbb ukrán fizikai munkát vállalt, vagy a szolgáltatásban helyezkedett el: például takarít vagy felszolgál.

Mivel a menekültek zöme nő és gyermek,

a lengyelországi ukrán munkavállalók nemi összetétele is megváltozott.

Míg korábban jellemzően férfi ukrán vendégmunkások dolgoztak az országban, ma már többségük nő. Kérdés azonban, hogy ők meddig oldják meg a lengyel munkaerőpiac gondjait, ugyanis a menekültek legnagyobb része úgy nyilatkozik, hogy a háború után visszatérne hazájába.

"Nagyon fontos kérdés az, hogy ha véget ér a háború, és az ukrán férfiak újra elhagyhatják az országot, akkor vajon a család és a gyerek fog visszamenni Ukrajnába, vagy mondjuk az ukrán férj fog elmenni Lengyelországba" – mondta.

A kutató szerint sok múlik majd Ukrajna gazdasági helyzetén, és azon is, hogy a lengyel kormány milyen intézkedéseket hoz a menekültek tartós letelepedésének érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×