Címke: csillagász (37 cikk)

Ötnapos küldetésre indult a floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX magán űrvállalat Crew Dragon űrkapszulája. A négyfős legénység Föld körüli pályára állva teszteli majd az új fejlesztésű űrruhákat és a küldetés alatt először hajtanak végre privát űrsétát.

Egy új tanulmány szerint óriási mennyiségű folyékony víz húzódhat meg a Mars felszíne alatt, de a 10-20 kilométer mélyen lévő vizet – amely a felszínen akár óceánokat tölthetne meg –, a gyakorlatban nagyon nehéz lenne elérni. A felfedezésről Kiss László csillagászt, akadémikust, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatóját kérdeztük.

Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – hívja fel a figyelmet a Svábhegyi Csillagvizsgáló

Korábban még sosem küldtek űrszondát a Hold túlsó oldalának arra a részére, amely sosem néz a Föld felé. A kínaiak még a tavaszi misszió előtt átjátszó műholdat indítanak a világűrbe, melynek az lesz a feladata, hogy a Hold túloldalán keringjen, elősegítve ezzel a szondával való kapcsolattartást a küldetés idején – mondta az InfoRádióban Szabó Olivér Norton csillagász.

Kirobbanó az érdeklődés a Hold felfedezése iránt - vélekedett Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, miután 2024-ben az Egyesült Államok mellett Japán, Kína és Kanada is kutatómissziót küld a Holdra.

A DART-misszió teljesítette a küldetését – mondta az InfoRádióban a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Óriásbolygók éjszakájára készül október 1-én a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Az érdeklődők nemcsak a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz különleges együttállását figyelhetik meg, de kézbe foghatnak meteoritokat, sőt még a bolygókat is megszagolhatják.

Országszerte péntektől rendezik az „Egy hét a csillagok alatt” elnevezésű programsorozat eseményeit. A jövő hétvégéig csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök várják az érdeklődőket a késő esti órákban. A részletekről Kiss Lászlót, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökét kérdeztük.

Erre legutóbb 2004-ben volt példa.

Ez az egyik legnagyobb ismert aszteroida, amelyik az idén megközelíti a Földet.

Néhány napon belül már a második erős napkitörést észlelték a Föld körül keringő műholdak.

A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Olyan fizikai folyamatot fedeztek fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter méretű óriásbolygók keletkezésére.

A WASP-103b tömege másfélszer akkora lehet, mint a Jupiteré.

Többszöri halasztás után hétvégén felbocsátották a James Webb-űrteleszkópot. Kiss L. László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint az évtizedek óta fejlesztett, 9 milliárd dolláros eszköz a bolygók lakhatóságával kapcsolatban is tehet felfedezéseket.

Nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósokat annak ellenére sem, hogy repedéseket fedeztek fel a nemzetközi űrállomáson – mondta el az InfoRádiónak az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.

Életének 86. évében elhunyt Balázs Béla csillagász, professzor emeritus, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja.

A mostani eredmény további csillagkeletkezési kutatások kezdetét jelenti