eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: pixabay

Így keletkeznek a bolygók: magyar tudós vezetésével állítottak fel új hipotézist

Olyan fizikai folyamatot fedeztek fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter méretű óriásbolygók keletkezésére.

Új bolygókeletkezési hipotézist alkotott meg egy magyar tudós által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Olyan fizikai folyamatot fedeztek fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter méretű óriásbolygók keletkezésére – mondta érdeklődésünkre Regály Zsolt, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa, a nemzetközi kutatás vezetője.

„A fizikai folyamat lényege az, hogy a protoplanetáris korongokban, amikben a bolygók vélhetőleg keletkeznek, a gáz viszkozitása alapvetően befolyásolja a bolygókeletkezés folyamatát. A viszkozitásról korábban azt gondolták, hogy tulajdonképpen független attól, hogy a protoplanetáris korongban levő szilárd anyag, kis porszemcsék, ott vannak vagy sem. Mi azt gondoljuk, hogy ez nincs így, tehát

függ a por mennyiségétől a gáz viszkozitása, és ezt mi ebben a numerikus modellben figyelembe vettük.

Ennek az lett az eredménye, hogy a viszkozitásváltozás miatt kis anyagcsomók jelennek meg a korongban, ami összegyűjti a gázt, a port” – mondta el a kutatás vezetője.

Regály Zsolt hozzátette, hogy később ez a hely vélhetően egy bolygóbölcső lesz.

„Ez a korábbi modellekhez, hipotézisekhez képest azért írja le jobban a valóságot, mert azok a problémák, amelyek a korábbi modellekben előjöttek – legalábbis egy nagy részük –, ebben a modellben megoldódni látszik” – mutatott rá Regály Zsolt.

Az egyedülálló felfedezésről a kutatók az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában számoltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×