Hivatalosan az Amerikai Egyesült Államok vezette Artemis program és a NASA 2027-re tervezi a következő Holdra szállást. Mint az InfoRádió Szabó Norton Olivér csillagásztól megtidta, ez egy nagyon más konstrukció, mint a '60-as évek végi, '70-es évekbeli, hisz a mostani program nagyon nagy részben támaszkodik arra, hogy ipari szereplők is részt vesznek benne, ami egyrészt költségcsökkentő, másrészt viszont bonyodalmak is létrejönnek; most épp az ipari szereplők lehetnek azok, akik miatt csúszni látszik a program, és 2028-2029 sokkal reálisabb a fent említett 2027 helyett.

Az űrversenyben a szereplők kilététől eltekintve viszont nincs változás:

Kína nagyon begyorsított, és tarthatja korábbi céldátumát, a 2030-at, így addigra egy űrnemzet jó eséllyel a Holdra lép.

No de mi vár most ott az emberre? A szakértő szerint ez is egy különbség a korábbi „oda látogatáshoz” képest.

„Most már tartanak ott a technológiák, hogy iparilag is ki lehet használni a Holdat, ki lehet aknázni akár az ott lévő nyersanyagokat is. A Hold körül keringő szondákkal sikerült felmérni azt, hogy nagyon sok olyan nyersanyag, ami itt a Földön nehezen elérhető, a Holdon szintén megvan és bányászható. Például

a lítium, a szilícium, vagy mondjuk a héliumnak olyan izotópjai, amelyek hasznosak lehetnek esetleg későbbi, ma még futurisztikusnak tűnő fúziós erőművekben”

– említette Szabó Norton Olivér.

Aláhúzta, 2025 elején szállt már le olyan szonda a Holdra, aminek a feladata az volt, hogy próbafúrásokat végezzen. Az a szonda viszont felborult, így a teszt nem fejeződött be, viszont mutatja azt, hogy ezt komolyan gondolják a nemzetek, hogy a Holdra ne csak úgy térjen vissza az ember, mint egy tudományos küldetés vagy mint egy diplomáciai „nyelvöltögetés” a világ másik felének, hanem ténylegesen Föld-Hold rendszerben és gazdasági övezetben gondolkoznak már a nagy szereplők.

Ráadásul ha már az ember visszatér oda, természetes azt gondolnia, hogy nem hagyja ott újabb 50 évre, hanem maradjon ott, vesse meg a lábát; „ez, őszintén szólva a 2030-as évek második fele, de inkább a 2040-es években reális”, mutatott rá.

Magyarországnak is teremhet a programban babér, a NASA ugyanis bevon űripari szereplőket, mint amilyen a budapesti székhelyű

Puli Space Technologies,

amely fejlesztett már olyan eszközt a NASA számára, ami ott van most is a Hold felszínén.