Infostart.hu
eur:
362.35
usd:
313.87
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
International Space Station Orbiting Earth. 3D Illustration.
Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Kiss László csillagász: egyre több meghibásodás lesz a Nemzetközi Űrállomáson

Nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósokat annak ellenére sem, hogy repedéseket fedeztek fel a nemzetközi űrállomáson – mondta el az InfoRádiónak az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Minden idők legdrágább emberi alkotása, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egy meglehetősen nagy szerkezet, teljes mérete 79x107 méter, tehát egy futballpályát ferdén teljesen kitöltene. Dacára annak, hogy az eredeti szavatossága 15 év volt, immáron 23 éve működik az űrben, 2000 november óta pedig folyamatosan emberlakta – ismertette Kiss László az InfoRádióban.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondta, a 420 kilométeres magasságban húzódó pályán az ISS-t érő űridőjárási hatások magukban is alkalmasak arra, hogy az anyag elöregedését, az elektronika tönkremenését előidézzék.

A szakember felidézte, utoljára 2015-ben egyezett meg a NASA és a Roszkoszmosz, hogy 2024 végéig mindenképpen működtetni kívánják a Nemzetközi Űrállomást. "Bár működik, a strukturális hibák, repedések, vetemedések, a szaporodó jelek arra, hogy az anyag fárad, mind-mind azt sugallják, valamit csinálni kell. Az, hogy pontosan mi fog történni, az egy politikai döntés lesz” – hangsúlyozta a csillagász.

Ami az űrállomást érő hatásokat illeti, Kiss László kifejtette: a 420 kilométeres magasságban töltött részecskék bombázzák az űrállomást, amellett, hogy naponta 15,5-szer megkerüli a Földet, tehát folyamatos a nappalok és éjszakák váltakozása.

„Amikor a Nap megmelegíti, bazi meleg, amikor meg nem süt rá, marha hideg lesz.

Tehát a külső hőingás sokkalta nagyobb megerőltetést jelent, mint a légkör által temperált a Föld felszínén" – magyarázta a csillagász.

A mágneses tér vezeti a Föld mágneses burkában is a csapdázott töltött részecskéket, és amikor a Nemzetközi Űrállomás a dél-atlanti anomália tájékán jár, erősödő külső sugárzási, illetve részecskebombázási hatások lépnek föl, és ezt az elektronikák „nem szeretik”.

Olyan, mintha egy Forma–1-es autót benzinnel locsolgatnánk és néha begyújtanánk

– érzékeltette.

Kiss László ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nyilvánvalóan megvannak azok a szabványok, amelyeket teljesíteni kell, hogy egyáltalán életfenntartásra alkalmasnak legyen minősítve az ISS. Meggyőződése, hogy ezt a minőségbiztosítást mind a NASA, mind a Roszkoszmosz, mind az együttműködő partnerek, az ESA (Európai Űrügynökség), a Japán- (JAXA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) komolyan veszi. Ha most ott engedélyezik hét ember folyamatos jelenlétét, akkor a minőségbiztosítási szabályoknak megfelel az eszköz.

„De a jelei már látszanak a romlásnak” – tette hozzá a csillagász, hangsúlyozva, hogy egy ilyen nagyon komplikált elektronikai-műszaki „csoda”

exponenciális görbe mentén kezd el romlani, az elején még lassan növekszik a baj, aztán egyszer csak „elszáll a fenébe”.

Ezért ezt az exponenciális görbét kell minél jobban jellemezni és földeríteni. „Most még az elején járunk az egésznek, ezért mondom azt, hogy a minőségbiztosítási feltételeknek nyilvánvalóan megfelel, különben nem lehetnének ott emberek” – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Magyar Péter: túl a mélyponton

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×