Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
International Space Station Orbiting Earth. 3D Illustration.
Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Kiss László csillagász: egyre több meghibásodás lesz a Nemzetközi Űrállomáson

Nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósokat annak ellenére sem, hogy repedéseket fedeztek fel a nemzetközi űrállomáson – mondta el az InfoRádiónak az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Minden idők legdrágább emberi alkotása, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egy meglehetősen nagy szerkezet, teljes mérete 79x107 méter, tehát egy futballpályát ferdén teljesen kitöltene. Dacára annak, hogy az eredeti szavatossága 15 év volt, immáron 23 éve működik az űrben, 2000 november óta pedig folyamatosan emberlakta – ismertette Kiss László az InfoRádióban.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondta, a 420 kilométeres magasságban húzódó pályán az ISS-t érő űridőjárási hatások magukban is alkalmasak arra, hogy az anyag elöregedését, az elektronika tönkremenését előidézzék.

A szakember felidézte, utoljára 2015-ben egyezett meg a NASA és a Roszkoszmosz, hogy 2024 végéig mindenképpen működtetni kívánják a Nemzetközi Űrállomást. "Bár működik, a strukturális hibák, repedések, vetemedések, a szaporodó jelek arra, hogy az anyag fárad, mind-mind azt sugallják, valamit csinálni kell. Az, hogy pontosan mi fog történni, az egy politikai döntés lesz” – hangsúlyozta a csillagász.

Ami az űrállomást érő hatásokat illeti, Kiss László kifejtette: a 420 kilométeres magasságban töltött részecskék bombázzák az űrállomást, amellett, hogy naponta 15,5-szer megkerüli a Földet, tehát folyamatos a nappalok és éjszakák váltakozása.

„Amikor a Nap megmelegíti, bazi meleg, amikor meg nem süt rá, marha hideg lesz.

Tehát a külső hőingás sokkalta nagyobb megerőltetést jelent, mint a légkör által temperált a Föld felszínén" – magyarázta a csillagász.

A mágneses tér vezeti a Föld mágneses burkában is a csapdázott töltött részecskéket, és amikor a Nemzetközi Űrállomás a dél-atlanti anomália tájékán jár, erősödő külső sugárzási, illetve részecskebombázási hatások lépnek föl, és ezt az elektronikák „nem szeretik”.

Olyan, mintha egy Forma–1-es autót benzinnel locsolgatnánk és néha begyújtanánk

– érzékeltette.

Kiss László ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nyilvánvalóan megvannak azok a szabványok, amelyeket teljesíteni kell, hogy egyáltalán életfenntartásra alkalmasnak legyen minősítve az ISS. Meggyőződése, hogy ezt a minőségbiztosítást mind a NASA, mind a Roszkoszmosz, mind az együttműködő partnerek, az ESA (Európai Űrügynökség), a Japán- (JAXA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) komolyan veszi. Ha most ott engedélyezik hét ember folyamatos jelenlétét, akkor a minőségbiztosítási szabályoknak megfelel az eszköz.

„De a jelei már látszanak a romlásnak” – tette hozzá a csillagász, hangsúlyozva, hogy egy ilyen nagyon komplikált elektronikai-műszaki „csoda”

exponenciális görbe mentén kezd el romlani, az elején még lassan növekszik a baj, aztán egyszer csak „elszáll a fenébe”.

Ezért ezt az exponenciális görbét kell minél jobban jellemezni és földeríteni. „Most még az elején járunk az egésznek, ezért mondom azt, hogy a minőségbiztosítási feltételeknek nyilvánvalóan megfelel, különben nem lehetnének ott emberek” – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×