Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között 2019 óta él egy megállapodás, miszerint az amerikai űrhajókon, illetve az orosz Szojuzon kölcsönösen helyet kapnak a két ország asztronautái, kozmonautái; ezen a téren szerencsére változatlan az együttműködés – mondta az InfoRádióban Szabó Olivér Norton. Egyelőre nagyon keveset tudni arról, hogy Alekszej Zubrickij és Szergej Rizsikov orosz űrhajós, valamint Johnny Kim, az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA egyik asztronautája mit fog pontosan csinálni, de az biztos, hogy be fog kapcsolódni az ISS üzemeltetésébe, miután nyolc hónapon át lesznek fenn az állomáson, és várhatóan december elején fognak visszatérni a Földre.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza hozzátette: az űrhajósok ilyenkor számos olyan kísérletet igyekeznek – laboratóriumi körülmények között – elvégezni, ami a Földön nem vagy csak rendkívül körülményes módon lehetséges. A szakember megjegyezte, hogy a Nemzetközi Űrállomás az emberiség valaha volt legdrágább projektje, így a fent lévő űrhajósoknak minden másodperce rendkívül értékes és be van osztva. Mindez annyit jelent, hogy heti hat napon, naponta 12-14 órán keresztül dolgoznak. A folyamatos kísérletek viszonylag széles skálán mozognak; korábban csillagászati megfigyeléseket is végeztek, most már rendszerint anyagtudományi kísérleteket hajtanak végre, kémiai, biológiai, orvostani kutatások zajlanak az űrállomáson.

Saját magukon vagy kísérleti állatokon kísérleteznek, tanulmányozva, hogyan hat a megemelkedett sugárzási környezet, illetve a súlytalanság a szervezetre,

„ami talán az egyik legfontosabb része a Nemzetközi Űrállomáson zajló kutatásoknak” – fogalmazott a szakértő.

Ismeretes, annak idején a Szovjetunió élen járt az űrversenyben, hiszen a Szputnyik–1 (1957), valamint a Vosztok–1 űrhajó felbocsátása Jurij Alekszejevics Gagarinnal (1961) megelőzte az amerikai missziókat. Éppen ezek hatására tűzte ki célul John F. Kennedy amerikai elnök, hogy Amerika elsőként küldjön embert a Holdra. Amikor Neil Armstrongék 1969-ben a holdfelszínre léptek, szovjet részről lezárult az erre irányuló projekt. Egyszerűen azért, mert iszonyatosan drága volt, és a Szovjetunió ekkorra már már nem tudta tartani a lépést az USA-val – mondta Szabó Olivér Norton, megjegyezve: jelenleg vannak tervben orosz holdutazások, de csak koncepcióként.

Oroszország tavaly ugyan megkísérelt egy Holdra szállást, de az ember nélküli Luna–25 űrszonda végül nem ért sikeresen felszínt, hanem becsapódott. A következő, Luna–26 szonda missziója legkorábban 2027 második felére várható. „Ennek az az oka, hogy a háború nagyon is sújtja Oroszországot, mert a nyugati technológiák importja tilos, illetve számtalan olyan együttműködésből kizárták, amelyek segíthetnék az orosz űrkutatás fejlődését” – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: ebből a szempontból magára maradt Oroszország. Azt is jelezte, hogy egy hadiiparra állt országban nem az az elsődleges prioritás, hogy a következő emberes Hold-missziót készítsék elő.

A csillagász szerint a következő Holdra leszálló űrhajó amerikai vagy kínai lesz, és nem az oroszok juttatják a következő embert a Holdra.