Címke: balatoni limnológiai intézet (52 cikk)

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert területén több alkalommal is megfigyeltek albínó erdei siklókat.

Trópusi halak élnek a Hévízi-csatornában, de van olyan is, amelyik a sok évtized alatt alkalmazkodott a hűvösebb vízhez és betelepült a Kis-Balatonba is.

Az új megoldás nagy hasznára lehet a kutatóknak a sekély vizű tavak vízminőségének monitorozásában.

A tó természetes működésének része az alacsony vízállás, és bár az előbukkanó szárazulatok sokakban aggodalmat keltenek, a gyenge szezonért sokkal inkább a többszöri árvaszúnyoginvázió, a kaotikus tömegközlekedés és a korábbinál hűvösebb időjárás okolható.

Az intézet a balatoni nádasok védelmében hangsúlyozza: minden egyes nádas és nádcsomó fontos élőhely, hozzájárul a tó ökoszisztémájának fennmaradásához. Azonban az emberi érdekek miatt folyamatosan romlanak a nádasok környezeti feltételei, ezért szorulnak vissza folyamatosan.

A vízi ökoszisztémák szempontjából elsősorban azok a kémiai UV-szűrők jelentenek nagy kockázatot, amelyek a naptejekben vagy a napkrémekben vannak, mivel fürdőzés közben ezek jelentős része lemosódik a bőrről és közvetlenül a tó vizébe kerül.

A Balaton ügye mindenkit érdekel, Vasas Gábor professzor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában részletesen beszélt a problémákról, a vizet tisztító, de roppant zavaró árvaszúnyogokról, a vízszint játékáról, az invazív fajok jelentette veszélyről, a nádasok fontosságáról és arról is, miért nem lehet kotrással rendezni a tó vizének problémáit.

Rajzásnak indult az új árvaszúnyog-generáció a Balatonnál, amiről a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet augusztus közepén is átfogó vizsgálatot és elemzést végett.

Gyorsabban, pontosabban tudják vizsgálni az algák jelenlétét, és még interaktív térképre is vitték az adatokat.

Az elmúlt években hazánkban is egyre több víztérben számolnak be édesvízi medúza megjelenéséről.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új eljárásával anélkül lehet feltérképezni a tó teljes halfaunáját, hogy egyetlen példányt is ki kellene fogni hozzá.

A legtöbb invazív halfaj akváriumi díszhal, amiket az emberek engedtek szabadon jó szándékból, a következmények azonban súlyosak lehetnek. Egyes fajok alkalmazkodtak az itteni feltételekhez és hódító útra indultak.

A hétvégén a Balaton több öblében is megjelent lokális algavirágzásnak várhatóan véget vet az érkező hidegfront, az elkezdődött árvaszúnyog-rajzás azonban akár még hetekig eltarthat – közölte a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatása szerint már átlagosan 1,7 fokkal melegebb ma a Balaton vize, mint 25 évvel ezelőtt. Ez felboríthatja a tó ökoszisztémáját.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese arról beszélt az InfoRádióban, mekkora terhelést jelent a Balaton ökoszisztémájára nézve a turizmus, és miért fontos a rendszeres mérés, kutatás a tó és az idegenforgalom szempontjából.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység komoly hatással lesz a tó élővilágára, de vannak biztató változások.

A Keszthelyi- és a Siófoki-medencében is a pikoalgák domináltak, de az időszakhoz képest akár tízszeres mértékben is.

Idén erőteljes árvaszúnyog-rajzásra kell számítani a Balatonnál.

Az etetőanyagok súlyos környezeti kockázatot jelentenek a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint.

Nutriát – népies nevén: hódpatkányt – rögzített a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája a Kis-Balatonon. A nutria inváziós fajnak számít Magyarországon, vagyis veszélyes az élővilágra, sőt a töltésekre és a gátakra is – mondta az InfoRádióban a kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lanszki József.