A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Biological Invasions nevű folyóiratban megjelent tanulmánya átfogó képet nyújt a Magyarországon eddig előfordult idegenhonos halfajokról, és bemutatja az utóbbi évtizedek aggasztó változásait, emellett frissítették a hazai természetes vizekből eddig előkerült idegenhonos halfajok listáját, és részletesen elemezték, hogy honnan származnak ezek a fajok, mikor jelentek meg először, és hogyan terjedtek el az országban – írja a BalatonScience közösségi felületen megosztott beszámoló nyomán a sokszinuvidek.24.hu.

A begyűjtött adatok alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg Magyarország vizeiben, így idehaza már 130 idegenhonos faj és hibrid ismert. A legtöbb betolakodó melegkedvelő, akváriumi díszhal, amiket sokszor a tulajdonosaik engednek szabadon – ám a jó szándékuk súlyos következményekkel jár.

A jövevény halak többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek a kutatók szerint különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket. Viszont ugyanezeken az élőhelyeken kialakulhatnak a klímához jobban alkalmaszkodott, hidegtűrő populációk, amik szétterjednek és meghódítják a környező víztesteket is. Jó példa erre a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva a környező vízterekben is stabil állományokat hozott létre.

A kutatás felhívja rá a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan meg is telepednek a természetes vizekben, ez pedig hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra.