A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak tanulmánya szerint a Balaton vízhőmérséklete ma már átlagosan 1,7 Celsius fokkal magasabb, mint 2000-ben, és a változás üteme folyamatosan gyorsul. Míg a 19. század végétől az 1980-as évekig az éves középhőmérséklet csak lassan változott, a 21. században évi 0,07 fokos átlagos növekedést mértek. Télen ez még drasztikusabb: a hőmérséklet-emelkedés eléri az évi 0,21 Celsius fokot - írja a turizmusonline.hu.

Eközben a tóban tapasztalható vízhőmérsékleti hőhullámok – azaz olyan időszakok, amikor legalább öt napon keresztül a víz melegebb, mint amit a 19. század végi adatok alapján az adott napok legmelegebb 10 százalékában mértek – egyre gyakoribbak és hosszabbak. Az 1990-es évekhez képest mára évente már több mint 100 hőhullámos nap is előfordulhat.

A hőhullámok alatt a víz átlagosan 6 Celsius fokkal is melegebb lehet a korábbi éghajlati normánál, míg ez az eltérés korábban "csak" 4 Celsius fok volt.

A melegedés az ökológiai rendszert is jelentősen átalakítja. Gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok, nő a párolgási veszteség, és fokozódik a tápanyag-felszabadulás az üledékből. Ez utóbbi táplálja az algásodást, amely a 2019-es nyári algavirágzás során már látványos problémát okozott. A kutatók szerint felmelegedéssel egyre nő a tó hajlama arra, hogy feldúsuljon tápanyagokban (eutrofizáció), ami kedvez az elsődleges termelő szervezeteknek (algáknak, hínároknak).

Az alacsonyabb vízállás kedvezhet ugyan a nádasok, hínárosok terjedésének, ugyanakkor új, inváziós fajok is megjelennek. A közönséges csavarhínár 1998 óta már a Balaton nyugati medencéjének jelentős részében jelen van, és a Hévízi-tó meleg kifolyóvize újabb melegkedvelő fajokat "nevel", amelyek megtelepedhetnek a tóban.

A hőmérséklet-növekedés a vízinövények közötti versenyt is átrendezi: a 30 Celsius fok fölötti nyári vízhőmérsékletben már a szúrós levelű, oxigénszegény környezetet is elviselő fajok érzik jól magukat, mint a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár, ez pedig a fürdőzők számára is "kézzel-lábbal fogható" kellemetlenséggé válhat.

"Ha a Balaton vizének hőmérséklete továbbra is emelkedik, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő ökológiai viszonyokat teremthet.

Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva" – zárják cikküket a kutatók.

A Balaton vízmelegedése tehát nemcsak természeti kérdés, hanem társadalmi kihívás is. Az ökológiai egyensúly megbillenése hosszú távon hatással lehet a tó használhatóságára, turisztikai vonzerejére és élővilágára egyaránt.