Hazánkban a horgászat népszerűsége egyre inkább növekszik, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az aktív horgászok száma már meghaladta a fél millió főt. Ennek a rekreációs tevékenységnek a gazdasági és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a horgászok által egyre nagyobb mennyiségben használt csalogató- és etető anyagok bizonyos mértékű környezeti terhelést jelenthetnek vizeinkben – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közösségi oldalán.

Mint írják, a tihanyi kutatóintézet munkatársai korábban már vizsgálták, hogy a horgászati tevékenységnek, illetve az azzal összefüggő etetőanyag-használatnak milyen hatása lehet a Balaton tápanyagforgalmi mérlegére éves szinten.

Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy a beszórt etetőanyagokból milyen mértékben szabadulhatnak fel olyan a tápelemek, melyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és vizeink minőségét. A kérdés megválaszolásra a BLKI a MATE AKI Halászati Kutató Központ és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének együttműködésében egy átfogó kísérlet készült, melyben a kutatók vizsgálták, hogy a különböző összetételű etetőanyagok használata során milyen mennyiségű tápanyag juthat a vízbe, és hogy az elfogyasztott etetőanyagok milyen élettani hatásokat gyakorolnak a halakra.

A kutatók megállapították, hogy egy kilogramm etetőanyagból maximálisan három gramm nitrogén és két gramm foszfor szabadulhat fel egy nap alatt, illetve hogy az állati eredetű összetevőket nagyobb arányban tartalmazó etetőanyagokból különösen sok foszfor oldódhat ki a vízbe.

Pontyokkal végzett táplálkozási kísérletek során az is kiderült, hogy sem a növényi, sem pedig az állati összetevőket tartalmazó etetőanyagok nem okoztak gyulladást vagy egyéb egészségkárosodást. Az állati eredetű etetőanyagokat fogyasztó pontyok nagyobb testtömeget értek el, ugyanakkor a növényi alapú etetőanyagok tápanyagtartalma hatékonyabban épült be a halak szervezetébe.

"A rövid idő alatt nagy mennyiségben beszórt etetőanyag számottevő környezeti kockázatot jelenthet, mivel annak el nem fogyasztott részéből jelentős mennyiségű foszfor oldódhat ki a vízbe, amely algásodást okozhat. Az állati eredetű etetőanyagok jobban támogatják a halak növekedését, a vízminőség szempontjából viszont a növényi alapú anyagok használata lehet kedvezőbb, mivel tápanyagtartalmuk hatékonyabban épül be a halak testébe, így a halak kifogásával vizeinkre gyakorolt tápanyagterhelésük is hatékonyabban ellensúlyozható" – olvasható a BLKI Facebook-oldalán.