A Craspedacusta sowerbyi édesvízi medúza faj, legfeljebb 2-4 centiméteresre nő, lüktető mozgással úszik a vízben, főleg bányatavakban fordul elő, kocsonyás áttetsző megjelenése szokatlan lehet vizeinkben.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet is elérték a hírek. Most a begyűjtött képletek tanulmányozása után közölték, hogy a „balatoni medúza” a jelenleg is folyó árvaszúnyograjzással kapcsolatos jelenség. A több centiméteres kocsonyás képletek az árvaszúnyog fajok szaporodásához köthető tojáscsomók, a következő árvaszúnyog-generáció előhírnökei.

Mint Vasas Gábor, HUN-REN BLKI igazgatója a Facebookon írta, a nőstény árvaszúnyog a tojásrakáskor hosszú, kocsonyás, nyálkás tokba (tojáscsomóba) helyezi a petéket. Ez a nyálkás burok vízben gyorsan megduzzad és védelmet nyújt a petéknek a kiszáradás, mechanikai sérülés és ragadozók ellen, és táplálékként szolgál a kikelő lárváknak.

A peték apró gyöngysorként helyezkednek el a burokban. A nőstény rendszerint a vízfelszínre vagy a víz alatti növényzetre, kövekhez, hínárhoz rögzíti a tojáscsomót.

Az idei, 30 éve nem látott mértékű árvaszúnyograjzásnak, valamint a Balaton hullámzásának és áramlási viszonyainak köszönhetően ezen képletek – a szakirodalom szerint sem gyakori – tömeges megjelenési formát produkálnak. Ezt gondolták többen is „balatoni medúzának” – olvasható az összegzésben.

A szakirodalmi adatok szerint a jelenségnek emberi egészségre gyakorolt káros hatása nincs.