Infostart.hu
eur:
360.44
usd:
310.57
bux:
132214.34
2026. május 21. csütörtök Konstantin

P. Tamás tagadta bűnösségét a Fővárosi Törvényszéken

Tagadta bűnösségét P. Tamás a Prisztás-gyilkosság pénteken megkezdődött büntetőperében, a Fővárosi Törvényszéken, állítása szerint semmi köze nincs a bűncselekményhez, egy általa teljesen ismeretlen ember megölésével vádolják.

A vádlott arról is beszélt, hogy "napi politikai csatározások eszköze", és "mindenféle politikai koncepció érdekében" el kell tűrnie, hogy a nevét, a családját tönkreteszik.

P. Tamás azt is hangulatkeltésnek nevezte, hogy az ügyészség az éjszakai élet egyik meghatározó alakjaként állította be, a vád több állítását pedig abszurdumnak tartja, így azt is, hogy bármilyen bűnözői csoportot szervezett volna. Többek között kiemelte azt is, hogy a vádhatóság szerint anyagi érdekek miatt adott utasítást Prisztás József meggyilkolása. Kérdésként vetette fel, hogy megvizsgálta-e valaki, ki járt jól az áldozat halálával, mert neki "egy árva forint" sem származott belőle. Az ingatlanok tulajdonviszonyai miatt egyiket sem tudta volna megszerezni, Prisztás vagyonának 99 százaléka a barátnőjéé lett - mondta.

P. Tamás visszautasította azt is, hogy kézigránátot dobatott volna 1996 októberében Prisztás II. kerületi érdekeltségére.

A vádlott szerint elképesztő, hogy 16 évvel a történtek után újraindítanak egy nyomozást, amelyben a tanúk jobban emlékeznek a történtekre, mint közvetlenül az események után.

A pénteki tárgyaláson sem a másod-, sem a harmadrendű vádlott nem akart vallomást tenni.

P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, az 1990-es években az olajszőkítéssel kapcsolatba hozott Energol Rt. vezetője volt. Tavaly júliusban elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg felbujtóként Prisztás József 1996-ban és Boros József Károly 1998-ban - az Aranykéz utcai robbantásban -, továbbá Seres József, valamint testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolása ügyében.

A Prisztás-ügy pénteken kezdődő büntetőperében az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja P. Tamást felbujtóként. Egyik társa, egykori testőre a vádhatóság szerint az emberölés tettese, másik vádlott-társa, ismerőse pedig a bűnsegédje volt.

A vádirat rögzíti, hogy P. Tamás 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban, majd 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. P. Tamás ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot, ott P. Tamás testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.

A tárgyaláson P. Tamásra a TEK munkatársai, vádlott-társaira a büntetés-végrehajtás kommandósai vigyáztak, emellett a tárgyalóterem környékén és a bíróság épülete előtt is jelentős számban voltak rendőrök.

Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az Erste Bank és az OTP Bank magyarországi tevékenységéhez hasonlóan az MBH Bankot is veszteségbe taszította a banki különadók megemelése, miután az egy évvel korábbi 19,6 milliárd forint után 52,6 milliárd forintnyi éves extraprofitadó elszámolására kényszerült a társaság év elején. Az első negyedévben kimutatott 19,4 milliárd forintos számviteli adózás utáni veszteség a korrekciós tételek nélkül 54,1 milliárd forint nyereség volt, ami 6%-kal marad el az egy évvel korábbitól, leginkább a kamateredmény további csökkenése és a költségek emelkedése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×