Az 1970-es évek óta nem fogott ilyen vastagon brit pénzügyminiszter ceruzája. „Befektetni, befektetni, befektetni” – mondta a parlamentben Rachel Reeves, az új munkáspárti kabinet második embere, a szerinte a növekedés motorját berúgó büdzséről, miközben sokan azt hallották: „adóztatni, adóztatni, adóztatni”. Reeves, az első nő a pénzügyi tárca élén, hatalmas kiadási tétellel toldotta meg a cégek terheit: 15 százalékra emlte a munkaadóknak a dolgozók után fizetett társadalombiztosítási hozzájárulását.

Amit egy fitnessközpont tulajdonosa így írt le: „azt mondják, fektessek be a cégembe, de amit megtermelek, azt elveszik”. A konzervatív ellenzék már hónapok óta hazudozással vádolja a Labour-kormányt és azzal, hogy egyrészt a munkaadók adóterheinek növelését a dolgozók bánják majd meg, mert alacsonyabb lesz a fizetésük, másrészt, az emlegetett növekedés-beindításból sem lesz sok, ha a vállalkozásokra további terheket rónak.

A dolgozóknak a Labour ígéretével szembemenő, burkolt sarcolását nemcsak a hivatalból bíráló konzervatívok emlegetik, hanem a független Felelős Költségvetési Gazdálkodás Hivatala nevű szervezet is. Szerintük a fogyasztói árak is felmennek az újabb költség miatt. Továbbá az adóteher öt éven belül történelmi csúcsra, a GDP 38 százalékra ugrik.

A brit nyelvezetben „kancellárnak” nevezett pénzügyminiszter 40 milliárd fontos – 47 milliárd eurós – adóbevételre számít. Pártja azt hajtogatta a választások után, hogy a toryk 22 milliárd fontos „fekete lyukat” hagytak maguk után. De a bejelentett adóintézkedésekkel ennek közel a dupláját zsebeli be a brit államkassza.

Teszi ezt nem csak a cégek megsarcolásával, de az örökösödési adó brutális szigorításával és a fel nem használt nyugdíjaknak az öröklött vagyonba való átsorolásával. Ez azt jelenti, hogy az életük során vagyonosodó (és a pénz után adózó) szüleiktől-rokonaiktól öröklők akár 40 százalékos adót is kénytelenek lesznek fizetni, és megemelt kötbért, ha fél év után nem tudják előteremteni az összeget. Azok, akik befetetésekbe teszik megtakarításaikat 10 százalék helyett jövőre már 18 százalékot fizetnek. A magasabb sávban 20-ról 24 százalékra ugrik az adó.

A középosztály gazdagabb része – vagy azok, akik a gyerekük jövőjébe fektetnek be – kaptak egy további pofont a magániskolai tandíjak ÁFA-kötelessé tételével. Meglepő, de fellélegezhetnek az autósok – mert nem megy fel a benzin jövedéki adója. De ha valaki akár használt benzines kocsit vesz, akkor annak már drágább lesz az útadója.

Míg a jobboldali sajtó az ideológiai alapon történő „lenyúlás” miatt háborgott, addig baloldali azt emelte ki, hogy a pénzügyminiszter „a gazdagok adóterheit növeli” és masszív összegeket fektet be az egészségügybe, az iskolákba, növeli a kezdvezményes árú otthonok alapját, az utak javítására szánt pénzt, a minimálbért... és a katonai költségvetést. Rachel Reeves azt mondta: ez a költségvetés javítja majd az életszínvonalat, viszont egy

másik ügynökség, a Pénzügyi Kutatások Hivatala szerint nem fog annyi pénzt beszedni a munkaadóktól, mint számít rá, mert csökkeni fognak a bérek és így a befizetett tb-járulék és személyi jövedelem adó is. A költségvetési tervezetre válaszul ugyanakkor máris megugrottak a brit állampapírok hozamai – azaz, hogy mekkora kamatot fizet az állam a hitelezőnek.