Infostart.hu
eur:
390.27
usd:
337.19
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Pexels.com

Titokban tárgyalni kezdhetett Oroszország és Ukrajna – eljött a rég várt fordulat?

Oroszország és Ukrajna felújította a puhatolózást arról, hogy leállítanák a támadásokat egymás energetikai létesítményei ellen. A katari közvetítéssel folyó "előkészítő" megbeszéléseknek a nyáron Kijev kurszki offenzívája vetett véget.

A Financial Times című lap szerint előzetes megbeszélések folynak Moszkva és Kijev között arról, hogy a háborúzó felek ne támadják egymás energetikai infrastruktúráját. Erről "a témát ismerő emberek" informálták a brit lapot.

Augusztusban már közel jártak az alkuhoz, de Ukrajna kurszki behatolása zátonyra futtatta a tervet, mondták el a források, köztük két vezető ukrán illetékes. Az FT szerint most az ukránok keresik a módját, hogy Katar közvetítésével újra meginduljanak a tárgyalások.

"Korai megbeszélésekről van szó, amelyek elvezethetnek valaminek az újraindításához... az energetikai létesítményekről folyik tárgyalás"

- mondta egy, az alkudozás részleteiről informált diplomata.

A Financial Times megjegyzi, hogy egy orosz-ukrán alku lenne "a legnagyobb deeszkaláció azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben parancsot adott az Ukrajna elleni invázióra".

Annak ellenére, hogy háború során Volodimir Zelenszkij elnök és szövetségesei többször elismételték, hogy az oroszokkal csak akkor hajlandók tárgyalni, ha kivonulnak Ukrajna 1991-es határai mögé, a kulisszák mögött már folytak megbeszélések. Volodimir Zelenszkij például októberben azt mondta: ha sikerül alkut kötni az energetikai létesítmények védelméről, akkor az annak lehet a jele, hogy az oroszok készek az átfogóbb béketárgyalásokra.

Egy, a Financial Times által említett vezető ukrán hivatalnok szerint a két ország hírszerző ügynökségeinek megállapodása nyomán a felek az utóbbi hetekben ritkábban támadják egymás energetikai infrastruktúráját.

Négy ukrán illetékes szerint tavaly ősszel Kijev és Moszkva "hallgatólagos megállapodást" kötött arról, hogy nem támadják egymás energetikai létesítményeit.

Az oroszok az azt követő télen nem is hajtottak végre olyan átfogó akciókat, mint az előző évben. Az ukrán illetékesek szerint ezek után egy formális alkut köthettek volna. Viszont országuk februárban felújította az orosz finomítók elleni dróntámadásokat, bár ettől óvott a Fehér Ház. Kijev azonban nem hallgatott Washingtonra és a hallgatólagos alku összeomlott - írja a Financial Times. Az oroszok ezek után rakétákat zúdítottak az ukrajnai erőművekre.

A lap arra is utal, hogy most miért hajlandó Kijev szóba állni Moszkvával: a tél közeledtével nehézségekkel néz szembe, mivel az orosz támadások megbénították energiatermelő kapacitása közel felét. Ukrajna most nagyban függ az atom- és az import elektromos energiától.

Korábban a két ország elfogadta, hogy az ukrán hálózat és az orosz olajfinomítási kapacitások támadásának mellőzése közös érdekük.

Egy volt vezető Kreml-illetékes szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök addig nem megy bele egy energetikai alkuba, amíg ki nem szorítják a Kurszki körzetből az oda betört ukrán csapatokat és "addig támadni fogja az energetikai infrastruktúrájukat". A másik oldalon pedig Kijev folytatja az orosz finomítók elleni akciókat, hogy ezzel kényszerítse tárgyalásokra az oroszokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×