Egy kis essexi faluban, Claveringben született 1975. május 27-én. Szülei népszerű éttermében a The Cricketersben cseperedett fel, és nem kellett hozzá sok idő, hogy egyedül szeleteljen, daraboljon és aprítson a konyhában. Tizenhat évesen Londonban vendéglátást tanult a Westminster Catering College falai között, majd Antonio Carluccio híres olasz éttermében kezdett dolgozni. Itt ismerkedett meg az olasz séffel, Gennaro Contaldóval, akit azóta is mentorának és egyik legjobb barátjának tart.

Foglalkozása a szenvedélyévé vált, robbanékonyságával, közvetlen stílusával bárhol, bármikor képes volt kapcsolatot teremteni. Kis olasz robogóján új kulináris élmények után kutatva bejárta London legelegánsabb negyedeit. Már az ínycsiklandó olasz ételeiről híres River Caféban dolgozott, amikor a 90-es évek végén felfigyelt rá a BBC. Önálló műsort kapott A pucér szakács címmel, és miközben rock and roll-ritmusra főzött, pőrére vetkőztette a recepteket, csak a legszükségesebb és legegyszerűbb összetevőket alkalmazta. A hétköznapi emberek egyszerű nyelvén beszélt és imádta megfogni, szagolni, vágni, keverni és természetesen megkóstolni az ételeket. Hamarosan Anglia-szerte a "mi Jamie-nkként" emlegették, és a műsor alapján kiadott szakácskönyve napok alatt bestseller lett. A pucér szakács sorozat és két folytatása több mint 30 országba jutott el, 2001-ben BAFTA-díjat kapott.

A valóságshow és a dokumentumfilm keverékére emlékeztető műsorát roadshow-vá alakította, bejárta Nagy-Britanniát, majd Ausztráliát és Új-Zélandot. A mindössze 26 éves fiatalember "világjelenség" lett, olyannyira, hogy Tony Blair akkori miniszterelnök személyesen kérte fel, hogy a szigetországba látogató olasz kormányfőnek, Massimo D'Alemának főzzön vacsorát. 2003-ban Bertie Ahernt, az ír kormány volt elnökét kápráztatta el, majd 2009-ben a G20 londoni csúcstalálkozójának résztvevői élvezhették fogásait. A finomságokat Fifteen nevű éttermének tanoncai szolgálták fel, akik hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok közül kerültek ki.

A Fifteen ötlete 2001-ben pattant ki a fejéből, mert elérkezettnek látta az időt, hogy sikereiből visszaadjon valamit az embereknek. Kiválasztott tizenöt esélytelen, iskolázatlan fiatalt, a saját pénzéből és idejéből tanította őket, hogy azután saját vadonatúj étteremében és más elegáns éttermekben kaphassanak állást. Mindezt a Jamie konyhája (Jamie's Kitchen) című dokumentumfilm örökítette meg. Eredményeinek elismeréseként 2003-ban felvették a Brit Birodalmi Rend (MBE) tagjainak sorába. Ugyanebben az évben a Fifteen jó néhány rangos díjat is besöpört, sőt néhány éven belül Amszterdamban, Cornwallban és Melbourne-ben is nyitott hasonló éttermeket.

Jamie Oliver ezután az iskolások menzájának fazekaiba is bekukucskált, a szegényes tápanyagtartalmú ételeket látva Feed Me Better (Etess jobban!) szlogennel kampányt indított, Food Revolution (Ételforradalom) címmel pedig internetes petíciót hirdetett. 271 ezer 677 aláírás gyűlt össze, amelyet személyesen vitt el a Downing Street 10-be. Bár szembe kellett néznie a gyerekek és egyes szülők tiltakozásával is, mozgalmának hatására a kormány plusz 280 millió fontot bocsátott az iskolák rendelkezésére a menzák színvonalának javítására.

2011-ig - tizenkét éven át - volt a nagy brit áruházlánc, a Sainsbury's reklámarca. Saját nevét márkává fejlesztette: étkészlet, konyhai eszközök, kerti bútorok és élelmiszerek is viselik a Jamie Oliver nevet.

2012-óta minden évben ételforradalmi napot tart azért, hogy megváltozzanak az emberek étkezési szokásai, és mindenki tisztában legyen azzal, hogy az étrenddel összefüggő betegségek milyen sok áldozatot szednek. Az utóbbi időben leadott néhány kilót, a három-négy órás éjszakai alvások helyett saját maga is igyekszik egészségesebben és stresszmentesebben élni.

A sikeres vállalkozáson is akadnak azonban néha szépségfoltok: 2014 elején a Union Jack néven nyitott négy londoni pizzázója közül hármat be kellett zárnia, mert ráfizetéses volt. Néhány hónap múlva pedig súlyos higiéniai hiányosságok miatt ideiglenesen szüneteltetni kényszerült mészárszéke működését. Érték kritikák amiatt is, hogy néha saját éttermei sem követik teljesen az általa hirdetett irányvonalat. A helyi alapanyagok használata mellett és a készételek ellen kiálló szakács ilyen kritikák kereszttüzébe került, amikor 2011-ben kiderült: egyik éttermébe több mint 600 kilométerről szállítják a kész szószalapokat, amelyeket saját catering cégénél állítanak elő.

Anyagi gondjai nincsenek, idén vagyonát 180 millió fontra becsülte a The Sunday Times leggazdagabb briteket felsorakoztató listája. Sorozatait több mint 100 országban tűzték műsorra, szakácskönyveit 30 nyelvre fordították le. 2015 márciusában a magyar újságos standokon is megjelent Jamie című magazinja.

Még mindig megosztja az embereket, vannak, akik szeretik, mert bolondozik és sármos, mások éppen ezért nincsenek oda érte, de az vitathatatlan, hogy brit nemzeti kincs vált belőle.