A konferenciát Karácsony Gergely nyitotta meg, aki azzal kezdte beszédét, hogy a mai esemény szervezésekor még nem tudták, hogy a kormány a jogállamiság útját választja-e. A főpolgármester kiemelte, hogy nagyon fontos a rozsdaövezetek fejlesztése Budapesten, és a kormány döntése után a főváros tulajdonosként elő tudja segíteni a városfejlesztést ezen a területen. "Megtörjük azokat a folyamatokat, amelyek beárnyékolják a főváros működését" – mondta, és arról beszélt, hogy sokszor valami ellen kellett küzdeni, azért, hogy valami ne legyen Budapesten, például a Fudan Egyetem, de most jobb a helyzet, mert ha a főváros a tulajdonjoghoz jut, akkor diktálni tudja, hogy mi is történjen azon a területen.

Karácsony Gergely Budapest legnagyobb kihívásai között a klímaváltozás hatásait, a fenntartható mobilitást és Budapest népességfogyásának megállítását említette, és úgy véli, a rákosrendezői projekt alkalmas arra, hogy ezeket a folyamatokat a jó irányba terelje. A megfizethető lakásokkal megállítható a kiköltözés az agglomerációba, és ezzel az ingázás okozta forgalmi és környezeti gondok is részben orvosolhatók.

"Tegyük naggyá újra Budapestet, célozzuk meg újra a kétmilliós népességet"

– jelentette ki a városvezető, és hozzátette, szerinte olyan életminőséget kell adni a polgároknak, hogy a fővárosban akarjanak élni, és többen érezzék úgy, hogy Budapesten élni jó.

Arról is beszélt, hogy Budapest aranytartalékai a barnamezős területek, ezeket be lehet lakni, jó minőségű lakóövezetté lehet átalakítani. Sok ilyen terület van Budapest frekventált részein, ennek csak egy része Rákosrendező, és ennek a folyamatnak ez a projekt lendületet adhat, mert több hasonló ipari vagy vasúti terület van a fővárosban, közel a történelmi városmaghoz.

Karácsony Gergely elmondta, hogy 2019-ben készült már egy nagy tanulmány, hogy mit lehetne kezdeni Rákosrendezővel, amit aztán 2023-ban aktualizáltak, ezért szerinte megalapozottan beszélhetnek arról, hogy mit akarnak kezdeni a területtel. Most a koncepció megvalósítása következhet, amelyhez sokat lehet tanulni európai nagyvárosoktól.

A tervekről szólva kijelentette, hogy közérdekű fejlesztésre van szükség, világos koncepcióra, és átlátható folyamatra, szerinte ezek az arab befektető esetén nem lettek volna biztosítva. Azt is közölte, hogy az elképzeléseik szerint

• a telek köztulajdonban marad,
• csak az épület lesz a beruházóé, aki földhasználói díjat fizet, és ebből a forrásból finanszírozható a megfizethető lakhatás a területen,
• amelyet nem egyben, hanem részletekben hirdetnek majd meg nemzetközi pályázatokon.

"A 2019-es tanulmány jó kiindulópont a mesterterv kialakítására" – mondta, és hozzátette, a decemberben finomított koncepció szerint több lakás és kevesebb iroda lehet a projektben, és legalább 25 hektáros valódi közpark épül a Rákos-patak vizéből táplált tóval. "Olyan városrész lesz, amely megenged magasabb épületeteket, de a törvényi 90 méter alatt" – mondta, és jelezte, másfél millió négyzetmétert lehet beépíteni.

"Útelágazáshoz érkeztünk, elindultunk egy jó úton. Szeretnénk abban hinni, hogy a kormány jót akar Budapestnek. Aktív kormányzati hozzáállás nélkül ebből nem lesz semmi. A vasút infrastruktúra megújítása elkerülhetetlen. A szerződésben vállalt 300 milliárd forintos közlekedési fejlesztésnek meg kell valósulnia, a szerződés szerint hat hónapon belül erről meg kell állapodni a kormánnyal.

Állami szerepvállalás nélkül ezek az álmok álmok maradnak"

– mondta Karácsony Gergely. Az ütemtervről úgy fogalmazott, először a terület átalakításáról az állammal és a MÁV-val kell megállapodni, és csak ezek után jöhet a mesterterv, amely alapján az ingatlanhasznosítási pályázatokat ki lehet írni.

"Mindent vállalunk, amit az arab befektető vállalt, mert valójában nem vállalt semmit. Annyit vállalt, hogy megállapodik majd a kormánnyal" – mondta a főpolgármester, és felidézte, hogy az arab beruházó 2039-ig vállalta a telekár teljes kifizetését. Ez is jelzi szerinte, hogy ez nem lesz egy gyors beruházás, a számításai szerint az első lakók nyolc év múlva költözhetnek be, míg a teljes kiépüléshez 25 évre lesz szükség.

A sikerhez szerinte nélkülözhetetlen a partnerség a főváros, a kerületek, a magyar állam és a piaci szereplők között. "Örülünk, hogy egy politikai csatát megnyertünk, de le kell számolni a háborúsdival, csak így lehet a rozsdából aranyat csinálni" – mondta Karácsony Gergely.

Vitézy Dávid: a kormány mindent vállaljon Budapest felé, amit az arab befektetők felé vállalt

Vitézy Dávid egyetértett a főpolgármesterrel abban, hogy nagyon sok együttműködésre lesz szükség, de nemcsak a nagypolitikában, hanem az önkormányzaton belül is. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője kiemelte, hogy főváros tulajdonos lehet, de Rákosrendező vasúti terület, ezért ott átalakításra csak a MÁV-nak van lehetősége, és a fejlesztés csak akkor indulhat el, ha ez megtörtént. Azt hangsúlyozta, hogy a terület adottságai kiválók, van vasúti kapcsolata, két kerület között fekszik, ott fut az M3-as autópálya, összefüggő városrész, ahol nincsenek védendő ipari emlékek.

"Ma lakhatási és klímaválság van, ezt a területet ennek orvoslására kell használni, megfizethető lakások kellenek és valódi zöld környezet" – mondta. Kijelentette, hogy Rákosrendező már régen elvesztette a vasúti rendező funkcióját, a vasúti infrastruktúra rossz állapotban van, mert a magyar állam magára hagyta ezt a területet. Azt is hozzátette, hogy a Vasúttörténeti Parkot az arab beruházó ellehetetlenítette volna, a főváros viszont meg akarja menteni. Arról is beszélt, hogy a Budapest Fejlesztési Központ korábbi mérései szerint a terület szennyezettsége messze nem olyan veszélyes, mint például az óbudai gázgyáré, alapvetően gázolajjal átitatott a talaj, de nem nagy mélységben, inkább az illegálisan lerakott hulladék jelent nagyobb gondot.

A koncepciót ismertetve azt mondta, úgynevezett 15 perces várost terveznek, ahol minden negyedórán belül elérhető, benne egy zöld belső tengellyel, autómentes területekkel, gyalog- és kerékpárutakkal. Új vasútállomás lenne a közlekedési csomópont, ennek környékén jelenhetnek meg magasabb házak. A projekthez nélkülözhetetlen szerinte a Szegedi úti felüljáró megépítése, illetve az M1-es földalatti meghosszabbítása.

"Ez mind része volt a 300 milliárd forintos kormányzati kötelezettségvállalásnak. Ha az arab befektetőnek megépítették volna, akkor egy magyar tulajdonosnak miért ne"

– vetette fel Vitézy Dávid, és hozzátette, az arab befektetővel ellentétben ahhoz nem ragaszkodnak, hogy a reptéri vasútnak ott legyen a végállomása.

"A kormány mindent vállaljon Budapest felé, amit az arab befektetők felé vállalt" – mondta, és jelezte, 25 hektáros közpark létesül majd a terület északi részén, pedig a szerződés szerint csak öt százalék, négy hektár lett volna zöld terület. Végül felidézte, hogy közérdek mentén kell fejleszteni a várost, és ez Podmaniczky Frigyes idején megtörtént, amikor az Oktogon és az Andrássy út a kormány, a város és a magántőke együttműködésében valósulhatott meg.