Újabb fordulatot vett a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői városfejlesztési projekt. Az 1894-ben megnyílt teherpályaudvar száz évig a város egyik legnagyobb vasúti csomópontja volt, ám a rendszerváltás után a teherforgalma erősen lecsökkent, 1990-ben pedig megszűnt a rendező funkciója. Az összesen 130 hektáros területének hasznosítása már évtizedek óta napirenden volt, de forrás hiányában csak vázlatos tervek készültek a lehetséges jövőjéről.

A főváros egyik legnagyobb egybefüggő és legértékesebb barnamezős területének az állam a tulajdonosa, hiszen nagyrészt a MÁV területe volt. A hasznosítás akkor vett új lendületet, amikor 2023 őszén híre ment, hogy egy dubaji befektetőcsoport fantáziát lát a területben, ekkor kapta a mini-Dubaj nevet a felhőkarolókat is ígérő projekt. Az együttműködésről 2024-ben nemzetközi szerződés is született, és az Egyesült Arab Emírségek szerzett jogot arra, hogy kijelölje azt a befektető, aki kivitelezheti a projektet. Január végén jelentették be, hogy az Eagle Hills Zrt. veheti meg a 85 hektáros területet 50,9 milliárd forintért, és a tervek szerint 5000 milliárd forintos befektetéssel építene új városközpontot.

A vevő a szerződés megkötése után 10 nappal kell, hogy kifizesse az amúgy nettó 50,9 milliárd forintos vételár 25 százalékát, nettó 12,7 milliárd forintot, és az első részlet átutalása után birtokon belülre is kerül. A második, 35 százalékos rész kifizetése akkor következik, ha minden jogi akadály elhárult a beruházás elől. Az utolsó, 40 százalékos részlet pedig akkor, ha befejeződnek az állam által vállalt infrastrukturális beruházások.

A szerződés bejelentése után derült ki, hogy a projektet ellenző budapesti városvezetés meg tudja akasztani a fejlesztést, mert a területnek egy 6,7 hektáros területére a Fővárosi Távhószolgáltató Zrt. jogutódjának, a Budapesti Közművek Zrt.-nek elővásárlási joga van, mert ott van egy hőközpontja. A Fővárosi Közgyűlés múlt héten arról döntött, hogy a BKM él az elővásárlási jogával, ez pedig azt jelenti, hogy a vevő helyére lép a szerződésbe. Arról viszont vita van, hogy ez csupán az ingatlan megvételére vonatkozik, vagy pedig az ahhoz kapcsolódó, Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint 5000 milliárd forintos fejlesztés terhét is magára veszi ezzel Budapest. Az tény, hogy a kormány 800 millió eurónyi fejlesztést vállalt a területen, felüljárót építene, szóba került a kisföldalatti meghosszabbítása is.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy ha élhetnek az elővásárlási jogukkal, akkor pályázatot írnak ki a terület hasznosítására, és a korábbi, még Tarlós István főpolgármestersége idején elkezdett parkváros-koncepciót megvalósítva megfizethető lakásokat és zöld közterületeket alakítanának ki. Arról is beszélt, hogy a terület vételárát a szolidaritási hozzájárulás visszaigényelt összegéből állnák, a főváros szerint jogerősen nyertek abban a perben, amelyben a 2023-ban elvont 28,3 milliárd forintot vissza kell térítenie az Államkincstárnak, és jelezte, a 2024-es befizetéseket is perben fogják visszakövetelni, az pedig még jelentősebb összeget jelent.

A helyzetet bonyolította, hogy a terület egy másik részére a Stockton Zrt.-nek is elővásárlási joga van, a cég alig tíz nappal az adásvételi szerződés előtt cserélt tulajdonost, és megjelent közöttük az ismert vállalkozó, Garancsi István is.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón jelezte: af őváros tulajdonában álló BKM Budapesti Közművek Zrt. élt elővásárlási jogával Rákosrendező ügyében. Mint fogalmazott, azt a jogi kérdést kellett tisztázni, hogy mi a nemzetközi szerződés és a polgári jogi szerződés viszonya egymáshoz, és ezek után a kormány úgy döntött, hogy tudomásul veszi ezt a lépést.

A dokumentumban a főváros cége minden kötelezettséget vállalt, amit az eredeti vevő, így ennek teljesítése most már a társaságot terheli. A vételár kifizetésére köteles a BKM. A területet meg kell tisztítani, ez a kötelezettség a fővárost terheli" – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy új helyzet van,

a fővárosnak ki kell fizetnie a vételárat, kitakarítani a területet, sok sikert kíván ahhoz, hogy bizonyítsák, az ő kezükben jó helyen van a terület,

és úgy tudják hasznosítani, hogy az közmegelégedésre tartson számot.

"Mostantól az elővásárlási jog gyakorlása folytán a vevő helyére a főváros lépett, a fővárost terhelik a jogok és kötelezettségek. Budapest egy olyan gazdag város, hogy csődközelben is 50 milliárd forintért is telket tud vásárolni" – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva pontosította, hogy a terület megtisztítását az arab befektető 25 milliárd forint erejéig vállalta, minden szerződéses kötelezettség az új vevőt terhel. Erről egyeztetni kell az illetékes tárcával, de a saját tulajdonában lévő területen a főváros azt csinál, amit akar.

"Azzal, hogy a kormány elfogadta az elővásárlási jogot, valamennyi, vevőt terhelő kötelezettséget a főváros cége vállal. Minden kötelezettség a fővárost terhel" – válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy 5000 milliárdot kell-e letétbe helyeznie a fővárosnak.

Arról is beszélt a miniszter, hogy a másik elővásárlási jogra jogosult, a Stockton Zrt. még nem jelezte, hogy él-e ezzel a jogával, de Gulyás Gergely szerint egy ilyen kis cég nem tudja teljesíteni a szerződéses kötelezettségeket.

„Győzött Budapest érdeke”

A kormány végre meghátrált, amit már évekkel ezelőtt kellett volna, azt ma elismerték: mini-Dubaj helyett győzött Budapest érdeke – fogalmaz a közösségi oldalán Karácsony Gergely, azt ígérve, hogy Budapest mindent vállal, amit az arab milliárdos vállalt az adásvételi szerződésben. „Úgy, hogy közben gyarapítjuk Budapest vagyonát, növeljük a város bevételeit.”

Ígérete szerint a részletekről péntek délelőtt 10 órakor ad tájékoztatást a főpolgármester.

„Rákosrendező sorsa megpecsételődött”

Ha 50 milliárdot ki lehet fizetni egy szeméttelepért, akkor másra is van pénz, pénz a szemét eltakarítására, pénz a fejlesztésre, pénz a budapestiek érdekeinek szolgálatára, mint az utak felújítása, kötöttpályás fejlesztések, P+R parkolók építése, vagy éppen a fővárosi lakhatási válság kezelése – közölte a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője csütörtökön a közösségi oldalán

Szentkirályi Alexandra bejegyzésében az áll, hogy Budapest egy óriási veszteséget szenvedett el, a kárt pedig választott vezetői okozták, hiszen nemet mondtak egy 5000 milliárdos beruházásra, sok ezer munkahelyre, milliárdos bevételekre a városnak.

„Karácsony Gergely és szövetségesei döntöttek, innentől az ő felelősségük, mi lesz Rákosrendezővel. Mi pontosan tudjuk, mi történik majd: semmi. Mint a zsebkendőnyi, soha el nem készült Városháza parkkal, színes képek és mese. Budapest akkor fejlődik, ha a kormány fejleszti” – fogalmazott a politikus.

Úgy folytatta, hogy ezt bizonyítja a Városliget, a történelmi Várnegyed a Puskás- és Duna Aréna, az Atlétikai Központ, a városkép meghatározó elemei, amelyek soha nem készültek volna el, ha Karácsonyékon múlt volna.

„Most itt az alkalom, hogy Karácsonyék is bizonyítsanak, hogy van tervük és meg is tudják valósítani. De mindenki tudja, mire számíthatunk, azok is, akik határozott nemet mondtak a Grand Budapestre. Budapest vezetői 50 milliárdért megveszik a múltat, pedig csak támogatni kellett volna a jövőt” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.