Infostart.hu
eur:
373.25
usd:
340.09
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje programismertető beszédét tartja A valódi városfejlesztés 101 pontja címmel a Fonó Budai Zeneházban 2024. április 19-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Vitézy Dávid tisztázott egy-két dolgot Rákosrendező kapcsán

A MOHU közleménye szerint a főváros nem a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg Rákosrendezőt. Vitézy Dávid most egy Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy Budapest milyen összegből rendezné a vételár első felét.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője egy Facebook-posztban reagált a MOHU közleményére, melyben arról írtak, hogy a frakcióvezető korábban az Indexnek tett kijelentésével ellentétben a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg a főváros Rákosrendezőt.

A MOHU Budapest valóban fizetett a BKM-nek, összesen 39 milliárd forintot adtak a MOHU Budapest 50 százalékáért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárd forintot a BKM csak a közös tulajdonú MOHU Budapest fejlesztésére költhet – ezt az összeget letéti számlán kell tartani, másra nem lehet fordítani – közölték.

„Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy a főváros mit tud kifizetni a MOHU-tól származó bevételekből, és miből mire mennyit költhet” – írta vasárnap a közössségi oldalán Vitézy Dávid, emlékeztetve: a BKM-nek a szerződés aláírását követően 10 munkanapja van arra, hogy a vételár 25 százalékát, azaz 12,73 milliárd forintot kifizessen.

Az összeget pedig a Hulladékhasznosító Mű eladásából származó „szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki a BKM – ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja” – idézi szavait az Index.

Azzal kapcsolatban, miszerint a főváros jelenleg nem rendelkezik a második részlet kifizetéséhez szükséges pénzzel, úgy reagált, hogy a kifizetés még nem esedékes, mert ahhoz öt feltételnek teljesülnie kell, melyek „nem egyik napról a másikra fognak teljesülni”. Ezek röviden a következők:

  • Az építési jogszabályok módosítása;
  • Hogy „minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését”. A megváltoztatni kívánt törvényeket pedig a vevőnek kell összegyűjtenie.
  • Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés;
  • Az ingatlan teljes tehermentesítése, a perfeljegyzések törlése – „ez a fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel”;
  • Végül a telekalakítás, a vasúti területek felosztása.

Végül azt is megjegyezte: a harmadik, 20,38 milliárd forintos részlet kifizetése 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a kormány teljesítse a 800 millió eurós (324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A kormány többek között a vasúti pálya fejlesztését, annak befedését és metrófejlesztést is vállalt. „Tehát a főváros nemcsak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×