Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje beszédet mond az önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2024. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

"Történelmi lehetőség Budapest számára" - Karácsony Gergely bejelentést tett a budapesti olimpia ügyéről

Kemény feltételekkel, de támogatja egy budapesti olimpia megrendezését főpolgármesterként Karácsony Gergely; budapesti népszavazásnak kell az elhatározást megerősítenie. Jelezte, "a következő európai olimpia" megpályázásáról lehet szó - 2036-ban, 2040-ben vagy 2044-ben.

Az olimpiarendezés lehetőségéről beszélt pénteki tájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester.

Kijelentette, a sportinfrastrukturális beruházások, létesítmények készen állnak egy ilyen rendezvény megvalósításához, de hozzátette, egy ilyen ügy mellett csak akkor lehet elköteleződni, ha az együtt jár Budapest hosszú távon fenntartható és zöld fejlesztésével.

Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Fővárosi Önkormányzat akkor tudja támogatni a rendezés pályázatát, ha a létesítmények utóhasznosítása hozzájárul például a lakhatási válság megoldásához.

"És nincs értelme olimpiáról beszélni, ha nem beszélünk a város és az állam viszonyáról. Olimpiát rendezni csak a város és a kormány közösen tud, együttműködésben az olimpiai és a paralimpiai bizottsággal" - szögezte le Karácsony Gergely.

Szerinte a legnehezebb feltétel teljesítéséről akkor lehet szó, ha a főváros és a MOB együtt tud működni, ezt pedig a kormány is támogatja; ekkor lehet értelme egyáltalán beszélni egy pályázatról.

Ha pedig minden részlet ismert, ki kell szerinte kérni a budapestiek véleményét, "ezt már most leszögezzük" - mondta.

Fontosnak érezte azt, hogy ez az ügy nem egy ügy a sok közül a magyar belpolitika mocsarában, reméli, sikerül konszenzusos folyamatot kialakítani, azok véleményét is bevonná, akik zsigerből mondanak igent vagy nemet az olimpiarendezésre, "mindenkinek el kell mondania a szempontjait".

Ez a mostani egyeztetés szerinte egy folyamat kezdete, "történelmi lehetőség Budapest számára", ahogy az volt Párizsnak is a 2024-es olimpia megrendezése, "minden eszközt érdemes komolyan venni és megvizsgálni".

Kérdésre - amely szerint a Momentum országos népszavazást íratna ki a kérdésben, illetve hogy miért változott a véleménye az olimpiarendezéssel kapcsolatban - elmondta, hogy most sem támogatja feltétel nélkül az olimpiát, "lássuk meg, milyen a koncepció", ezért ő több mint 10 éve ugyanazt képviseli az ügyben; az atlétikai vb-re visszaemlékezve azt is elmondta, a kormány nem tartotta be, amit ígért, a főváros viszont igen. "Fontos tudni, hogy miről is szavazunk" - tette hozzá.

A népszavazási törvény pedig - mint hangsúlyozta - komoly feltételeket támaszt egy népszavazási kérdés, és bonyolult is, azért, mivel például azt sem tudni, melyik olimpia megrendezéséhez kéri a hatalom a nép támogatását.

"Egy budapesti népszavazás kiírását tartom helyesnek" - erősítette meg.

Súlyos hibának tartja, hogy a Momentum "Nolimpia" akciójától megijedtek a döntéshozók, és elálltak a rendezéstől anélkül, hogy megkérdezték volna az embereket, miközben az infrastruktúra sport része elkészült vagy félkész állapotban volt már, igaz, "a városi infrastruktúra még nincs kész".

Jelezte, a sportversenyek nem mindegyikének kell Budapesten lennie, a kajak-kenu versenyei lehetnek például Szegeden.

Hogy mi lehet az a reális időpont, amikor Budapesten olimpia lehet, arról azt mondta, 2036, 2040 vagy 2044 lehet a budapesti olimpia időpontja, az viszont sejthető, hogy a NOB hamarosan e három olimpiáról egyben fog dönteni, "így tudja a szempontjait érvényesíteni". Kézenfekvő szerinte, hogy "a következő nyári olimpiát célozza meg Budapest" - tette hozzá.

Hogy mely vállalásokat nem teljesítette a kormány az atlétikai vb támogatása fejében, arról elmondta, az Egészséges Budapest programra beígért 50 milliárd forintnak nagyjából a felét kapta meg a főváros, illetve a Diákváros is fontos beruházás lenne, mégsem történik az ügyben semmi - "hál' Isten a Fudan veszélye is elmúlt" -, és nem nő megfelelően a kollégiumi férőhelyek száma, az ingatlanárak pedig elszálltak, mivel megjelentek a piacon a lakhatást kereső egyetemisták is. Bízik azonban abban, hogy 2036-ra akár a Diákváros is megépülhet, bár nincs messze az időpont.

Főpolgármesterként azzal fog tárgyalni az ügyben, akit a kormány megbíz, de jelenleg nincs a kormányban a budapesti ügyekért felelős miniszter, korábban - közlése szerint - Gulyás Gergely volt ez.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×