Infostart.hu
eur:
387.88
usd:
336.15
bux:
122889.81
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője sajtótájékoztatót tart Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament (EP) alakuló ülésének napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Kiderült, mikor dönthet Magyar Péter mentelmi jogáról az Európai Parlament

Az előzetes várakozások szerint lengyel szocialista uniós képviselőre bízhatják a Tisza Párt elnökének ügyét.

Legkorábban jövő tavasszal dönthet az Európai Parlament plenáris ülése a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó legfőbb ügyészi indítványról – írja a Népszava.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke még október 10-én jelentette be, hogy a képviselő-testület jogi bizottsága elé került a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem. A bizottság frakciók által delegált szóvivői várhatóan november 18-án vagy legkésőbb néhány héttel később nevezik meg azt az EP-képviselőt, aki a kérvénnyel kapcsolatos parlamenti ajánlást elkészíti.

A mentelmi ügyek jelentéstevőit rotációs alapon választják ki a pártcsoportok, de a kijelölt képviselő nem lehet ugyanabból a politikai csoportból, illetve tagállamból, mint akinek az ügyét tárgyalják.

A Tisza Párt elnökének esetében tehát a kijelölt előadó nem lehet magyar állampolgár, és nem lehet tagja az Európai Néppártnak, amelyben a politikus helyet foglal. A rotációs rendszer szerint most az Európai Néppárt mentelmi ügyekben járatos állandó jelentéstevője következne, ám a szabályok miatt nem vállalhatja el Magyar Péter ügyét, így valószínűleg a sorban következő politikai csoport, a Szocialisták és Demokraták nevezheti meg az előadót vélhetően Krzysztof Smiszek személyében, aki a lengyel Új Baloldal jogász képzettségű tagja.

A szabályozás szerint az EP-képviselő, aki a mentelmi jog felfüggesztésének kérelmét vizsgálja, először a jogi bizottságban mutatja be az ügyet. Itt szükség esetén meghallgatják az érintett képviselőt, illetve összegyűjtik és lefordítják a szükséges dokumentumokat. Ezt követően az előadó elkészíti jelentését, amelyben ajánlást fogalmaz meg a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására vonatkozóan. Az eljárás végig zárt ajtók mögött zajlik, majd a bizottság szavaz az állásfoglalásról, amelyet a jelenlévő képviselők többsége szükséges a jóváhagyáshoz. Ezt követően a szöveg a parlament plenáris ülése elé kerül, ahol szintén egyszerű többséggel szavaznak a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról.

Az egész folyamat akár hónapokig is elhúzódhat, így nem valószínű, hogy tavasz előtt döntés születik az ügyben,

melynek előzménye, hogy lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt nyújtott be az Európai Parlament elnökének Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol egyik társával észrevette, hogy egy férfi felvételeket készít róluk, ami miatt szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette. Az eszközt a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.

Magyar Péter a legfőbb ügyész indítványának benyújtása után közölte: önként lemond a mentelmi jogáról, amint Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Címlapról ajánljuk

Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Egy izraeli támadás során megölték Ali Laridzsánit, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát – jelentette be kedden az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Kac. Közben megjelent egy kézzel írt üzenet Laridzsáni X-fiókján.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×