Fülöp Attila szerint aki megtagadta az együttműködést (ez a gyerekvédelmi főigazgatóság adatai szerint az intézményben dolgozók több mint 6 százaléka), „valami olyat akart elrejteni, amiből kiderülhet, hogy alkalmatlan az állami gondozásban lévő gyermekek nevelésére”.
A Belügyminisztérium államtitkára írásban küldött választ a Népszava kérdéseire.
A lap érdeklődött a várható béremelésekről is, erről az államtitkár ezt írta: a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény alapján a gyermekotthoni nevelők, a pszichológusok, a gyógypedagógusok, a nevelőszülői hálózatoknál a szakmai vezetők és a nevelőszülői tanácsadók a köznevelésben dolgozó pedagógusokkal azonos, több évre kiterjedő bérfejlesztésben részesülnek.
Fülöp Attila azt is megemlítette, hogy a gyermekvédelemben a változás 2010 óta tart, tömegesen kerültek börtönbe a pedofilok, a nagy létszámú gyermekotthonok, a „gyerekvárosok” helyett kis létszámú lakásotthonok jöttek létre.
Az államtitkár hozzátette: támogatják a nevelőszülői ellátási formát, illetve az egyházi és a civil szereplőket is bevontuk a rendszerbe, a gyermekvédelmi munka átlátható és ellenőrizhető lett.
Szerinte ugyanakkor ki kell szűrni azokat, akik nem erre a pályára valók, mert a gyermekeket bántalmazóknak és a pedofiloknak nincs helyük a gyermekvédelemben.
Az államtitkár úgy véli: hamis, téves állítás, hogy dolgozók „megfigyelése” történik.
A kifogástalan életvitel ellenőrzése szerinte évek óta bevett világos és átlátható gyakorlat a rendvédelemben. Miért ne alkalmaznánk ezt azoknál, akik a legkiszolgáltatottabb gyerekek életét irányítják, alakítják, terelik?
Fülöp Attila azt is megemlíti, hogy a dolgozók 1,4 százaléka hagyta ott a gyermekvédelmet kifejezetten azért, mert nem akarta alávetni magát a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatának. Aki nem írta alá az adatlapot, annak szerinte van takargatni valója.
Az államtitkár tájékoztatása szerint eddig 2 291 kifogástalan életvitel ellenőrzést fejezett be, 4 esetben javasolta a kifogásolható életvitel megállapítását, jellemzően a büntetett előéletre vonatkozó adatok alapján. A foglalkoztatásról vagy a továbbfoglalkoztatásról a végleges döntést minden esetben a munkáltató hozza meg. Kizárólag az esetleges kirívó magatartásra kíváncsiak - hangsúlyozta Fülöp Attila.