Az eddigi gyakorlatot figyelembe véve az Országgyűlés várhatóan szeptember végén kezdi meg a munkát. Ilyenkor általában a miniszterelnök is felszólal. Orbán Viktor a tavaszi ülésszak első napján, február 26-án is beszédet mondott napirend előtt, akkor az államfőválasztás, a gyermekvédelem, a svéd NATO-csatlakozás és az orosz-ukrán háború voltak a legfontosabb témái. "A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki. Meggyőződésünk, hogy a béke az európaiak, az ukránok és az oroszok érdeke is" – fogalmazott.

A kormány most nyilvánosságra hozta a második félévi jogalkotási programját. A 25 oldalas anyagban törvénytervezetek, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szerepelnek, tehát nem mindegyikről a parlament dönt majd. Biztosan az Országgyűlés elé kerül viszont a 2025-ös költségvetés, amelyet ezúttal nem nyáron fogadtak el, hanem télre halasztották a döntést. Indoklással Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szolgált egy korábbi Kormányinfón: "olyan mértékben fogja befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredménye a jövő évi költségvetési tervezést, hogy november közepén nyújtjuk be a költségvetést, és decemberben fogadjuk el. Reményeink szerint ez egy egyszeri megoldás, és utána visszatérhetünk az elmúlt évtizedben alkalmazott gyakorlathoz, hogy már nyárra megvan a jövő évi költségvetés".

A sok tucat tervezett rendelkezés közül nagy figyelemre és heves vitára számíthat Lázár János új személyszállítási törvénye, amely állampolgári joggá emelné az állam által szervezett közösségi közlekedést. A miniszter ennek érdekében minimális szolgáltatásként határozná meg, hogy a lakóhelyről a járásközpontba naponta háromszor el lehessen jutni átszállás nélkül, a járásközpontból a megyeszékhelyre, illetve onnan Budapestre pedig naponta kétszer, ugyancsak átszállás nélkül.

"Magyarországon 3100 település van, 500 magyar településen ez nem megoldott. 150-et egyáltalán nem kapcsoltunk be eddig a tömegközlekedésbe, 350-nél pedig mélyen hallgatunk arról, hogy ott mi is történik. És akkor nem mondtam még azokat a településeket, ahol ezt a minimális hármas szintet nem tudjuk teljesíteni, vagy nem érjük el" – fogalmazott.

Sok kormányrendelet megalkotását vagy módosítását is tervezi a kabinet. Egyebek mellett kimondanák, hogy a közbeszerzéseknél zöld szempontokat is kötelező figyelembe venni. Hozzányúlnának a lakossági tűzijátékok szabályaihoz, pontosíthatják a CSOK Pluszról, a falusi CSOK-ról és a babaváró támogatásról szóló jogszabályt, illetve a közterületi reklámok kihelyezéséről szóló rendeletet is.