eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Mature male hand  pouring a glass of water from tap in the kitchen sink
Nyitókép: vitapix/Getty Images

Szöllősi-Nagy András: gátat kell építeni a Dunán, hogy a paksi atomerőmű vízellátása biztosított legyen

Nem tudjuk megkerülni, akármennyire is a politika fogja a 34 évvel ezelőtti helyzetnek, hogy több gát legyen a Dunán – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetpolitikai Tanszék oktatója. Szöllősi-Nagy András arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a felszín alatti vizekre vigyázni kell.

Magyarországon éppen elegendő a vizek mennyisége, csak az éghajlatváltozással megváltozik egy kicsit az eloszlása, és a Tiszántúlon valószínűleg kevesebb víz lesz, szemben a Dunántúllal, de Magyarország nem szegény ország vizekben, különösen a felszín alatti vizekben, hiszen minden ide folyik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víz- és környezetpolitikai tanszékének egyetemi tanára.

Arról is beszélt, hogy a felszín alatti vizekre vigyázni kell, úgy lehet csak kiaknázni, hogy az fenntartható legyen, amit kitermelünk, azt pótolni is kell. Ez a felszín feletti vizekből, a folyókból, a csapadékból lehetséges, és ennek a mennyisége és az eloszlása is kiszámíthatatlan, ennek ellenére a szakértő szerint nem várható, hogy drámai lesz a vízhelyzet Magyarországon.

"A szakma nem várja azt, hogy drasztikus változások legyenek a Kárpát-medencén belül. Csak a gleccsernyelvek visszahúzódásának lesz a hatása, hogy eleinte vízhozam-növekedést okoz, de aztán a végén elfogy, vagy legalábbis csökken. Ezért már jó előre érdemes felkészülni arra, hogy ami van, azzal hogy lehet gazdálkodni" – mondta Szöllősi-Nagy András.

Arra figyelmeztetett, hogy emiatt a Dunának is radikálisan csökkenhet a vízhozama, aminek az egyik veszélyes következménye az lehet, hogy "kifut a víz a paksi atomerőmű hűtőrendszere alól". Az egyetemi tanár szerint ez egy hosszú távon jelentkező probléma, de már most kell vele foglalkozni.

"Nem tudjuk megkerülni, akármennyire is a politika fogja a 34 évvel ezelőtti helyzetnek, hogy több gát legyen a Dunán, hogy

legyen egy megtámasztó gát, ami lehetővé teszi, hogy a paksi atomerőmű állandó vízellátásra biztosított legyen. Ez egy nagy kihívás"

– jelentette ki a vízügyi szakértő.

Szöllősi-Nagy András szerint elhibázott döntés volt a nagymarosi vízlépcső elvetése, és nem elsősorban a kieső energia, hanem az ökológiai és vízügyi következmények miatt. Az egyik ilyen, hogy mivel a Duna felsőbb szakaszán, Ausztriában több gát is van, emiatt folyó hordalékszegény lett, és Magyarországra érve az egyensúlyi állapot visszaállítása érdekében felkapja a hordalékot, így viszont a Gönyű–Visegrád közötti szakaszon a meder mélyül, és emiatt is csökken a szigetközi mellékágak vízellátása. "A vízlépcsőzés egy róka fogta csuka, mert ha valaki egyszer elkezdi, akkor nem tudja megállítani" – tette hozzá.

Az egyetemi tanár szerint Paks vízellátását egy, a Duna alsó szakaszán építendő gáttal lehet csak biztosítani,

"a politikának kellene ezeket a prioritásokat megállapítania, gazdaságilag és mérnökileg ezek megoldhatók, a politikai döntés a legnehezebb".

Hasonló a helyzet a Tiszán, ott Csongrádnál kellene egy fenékküszöb vagy gát, amellyel a Tisza alsó folyásán lehetne segíteni, ahol vészesen a talajban lévő vízkészlet is lecsökkent. A terv már "ötven éve az asztalon van, nem tudjuk megúszni".

Az ivóvíz ára

A vízgazdálkodás alapvetően nem mérnöki, hanem társadalmi feladat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetpolitikai Tanszék oktatója. Nemcsak az embereknek a vízhez való hozzáférését kell biztosítani, hanem a környezetnek is, ehhez pedig az emberek hozzáállásán is változtatni kell.

Szöllősi-Nagy András szerint a víz árával is kell foglalkozni, mert az, hogy mindenki egyforma árat fizet a vízért, nem felel meg a társadalmi egyenlőség fogalmának. Magyarázata szerint az ivóvízhez való hozzáférés az emberi jog, de az nincs rendjén, hogy aki a gyepét locsolja vagy a medencéjét tölti az ivóvízzel, ugyanannyit fizet érte.

Beszélt arról is, hogy

egészséges Magyarországon az ivóvíz, ahol esetleg arzénos, vagy magasabb a mangán- vagy vastartalma, annak a kezelésére ma már rendelkezésre állnak a megfelelő technológiák, csak pénz kérdése a megoldás.

A termálvizek hasznosításáról úgy vélekedett, hogy lehet használni például fűtésre is, de csak akkor, ha sikerül fenntartani az egyensúlyi állapotot. Ehhez például az egyik technológia, hogy visszasajtolják a használt vizet, aztán keresztülmegy a szűrőrétegeken és visszaállítja az eredeti állapotot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×