Budapest erdeiben járva már most is tapasztalhatjuk a klímaváltozás negatív hatásait, a hagyományos bükkös és tölgyes erdők ugyanis egyre rosszabban viselik a szárazabbá váló klímát. Ezt erősíti meg a Pilisi Parkerdő és a Soproni Egyetem közös kutatása is.
"A bükk, a gyertyán, illetve a tölgyek közül a kocsánytalan tölgy sokkal inkább a hűvösebb, csapadékosabb, magasabb páratartalmú élőhelyet igényli. A laikusok számára leginkább a száradó, akár százéves bükkfák tűnnek fel leginkább" – mutatott rá Reinitz Gábor vezérigazgató az InfoRádióban.
A most elkészült klíma-forgatókönyv még ennél is borúsabb jövőképet jelez: eszerint
a pesti oldalon harminc év múlva akár több erdős terület is teljesen eltűnhet
– hívta fel a figyelmet a szakember.
"Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy 30-50 év távlatában várhatóan eltolódás indul a jelenleg még tapasztalható bükkös, gyertyános, tölgyes klímákból az erdős sztyepp klíma irányába. Ez nem jelenti azt, hogy itt nem fogunk erdővel találkozni, főleg a budai oldalon, ahol kedvezőbbek a körülmények, de a pesti oldalon akár előfordulhat az is, hogy bizonyos helyekről el fog tűnni az erdő, ha nem avatkozunk be" – mondta Reinitz Gábor.
A Pilisi Parkerdő éppen ezért 2020-ban elindította városi erdőfejlesztési programját. A helyes erdészeti döntéseket egy erre a célra kifejlesztett szoftver is segíti.
"Ezek ismeretében tudunk olyan döntéseket hozni vagy beavatkozásokat tenni, amelyekkel az erdőt meg tudjuk segíteni. A makroklímára nekünk nincs ráhatásunk, de erdészeti beavatkozásokkal – értem ez alatt az örökerdő-gazdálkodást, a faanyag-termesztést nem szolgáló erdőgazdálkodást, tehát ahol egy állandó erdőborítást, egy változatos fafajösszetételt tudunk fenntartani – már nagyobb erdőtömbök esetében lehet kedvezőbb klímát, az erdőn belül kedvezőbb és állandó mikroklímát tudunk fenntartani" – fejtette ki.
A városi erdőfejlesztési programnak három fő célja van: az erdők ökológiai értékének és klímavédő hatásának megőrzése, valamint rekreációs képességének fejlesztése. Ehhez a vállalatok és a lakosság támogatására is szükség van, az erdővédelem ugyanis klímavédelmi és jóléti közügy – fogalmazott a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.