A nyári forróság és az aszályos időjárás káros hatásai egyre inkább megfigyelhetők az erdőterületeken is. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy az emberek nagyon nehezen viselik a kánikulát, ugyanúgy a fák is szenvednek a forróságtól, pedig ezek egészsége kulcsfontosságú az erdei ökoszisztémák, növények és állatok életterének fennmaradásához. A víz és a levegő tisztulását is segítik az egészséges erdők, amelyek az éghajlatváltozás hatásait is mérsékelhetik.

Rittling István hozzátette: az elmúlt hat hétben gyakorlatilag teljes csapadékhiány volt a főváros térségében, ahol a fák szinte teljesen felhasználták a talajban tárolt vízkészletüket. Az aszály alapvető tüneteit bárki megtapasztalhatja, ha erdei sétára indul. Többek közt az láthatja, hogy a fák hullatják a levelüket, amelyek ráadásul bebarnulnak az aszály hatására. Sok helyen teljesen kiégett az aljnövényzet, ami megint csak azt jelzi, hogy komoly problémáról van szó.

Az erdészetvezető megjegyezte: nemcsak a fafajták, hanem az erdőterületek között is nagy különbségek figyelhetők meg.

A pesti oldalon például a talaj sokkal rövidebb ideig és sokkal kevesebb mennyiségű vizet tárol,

ezért az ottani erdőkben gyakrabban és jóval erőteljesebben jelentkeznek az említett tünetek. Ezzel szemben a budai oldalon – főként a Hűvösvölgyben – klasszikus erdőterületek vannak, ahol a legtöbb részen jó minőségű a talaj, így kevésbé érezteti a hatását a nagy nyári szárazság. Ugyanakkor a károkat már szinte mindenhol észre lehet venni – egyes erdőkben csak a szakavatott szemek figyelnek fel ezekre, máshol viszont sokkal nagyobb a baj, és egyre több az aggodalomra okot adó jelenség.

Rittling István úgy véli, a legtöbb erdőterületnek legalább száz milliméternyi csapadékra, vízre lenne szüksége. Kiemelte, hogy az aszály a klímaváltozás egyik következménye, és a jövőben arra kell felkészülni, hogy egyre gyakrabban és egyre szélsőségesebb mértékben lesz extrém meleg nyaranta idehaza is. Mint mondta,

az erdészeteknek erre fel kell készülniük, meg kell tenniük a szükséges lépéseket 50-70 évre előre gondolkozva.

A Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészete az Erdészeti Tudományos Intézettől kért segítséget a főváros térségében található erdőterületek védelme és gondozása érdekében. Az intézet különböző klímaszcenáriókat készített, amelyek részletesen bemutatják, hogy az egyes erdőterületeken milyen fafajokat érdemes ültetni az éghajlatváltozásra reagálva. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás miatt folyamatosan eltűnnek majd a bükkfák, helyettük tölgyek, cserek fognak megjelenni. „A pesti oldalon még nagyobb kihívásokkal kell majd szembenéznünk, ugyanis könnyen lehet, hogy a közeljövőben a jelenlegi zárt erdőtársulások helyén felnyíló erdők jönnek létre füves rétekkel, bokros területekkel tarkítva” – magyarázta Rittling István.

Az erdészetvezető arról is beszélt, hogy erdőterületek komoly mértékben hozzájárulnak a városi életminőség javításához, hiszen jelentősen lehűtik a levegőt. Egyes hőkamerás mérések szerint a legnagyobb kánikula idején volt olyan nap, amikor 50 Celsius-fokot mértek a Hősök terén, miközben ugyanabban az időpontban a Hárshegyen 30 fok volt, vagyis akár 20-30 fokos hőmérséklet-különbség is lehet a Belváros és egy fővárosi vagy Budapest környéki erdőterület között.