eur:
413.65
usd:
403.74
bux:
81672.7
2025. január 10. péntek Melánia
Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. március 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Befagyott a pártok támogatottsága, EP-küszöbön két ellenzéki erő

A Republikon elemzése szerint 6-8 magyar párt küldhet képviselőt jövő nyáron az Európai Parlamentbe, az ellenzéki mozgások azonban sok mindent nagyban befolyásolhatnak.

A Republikon friss pártpreferencia-kutatásának eredményeit közölte a Telex. A felmérésből nem rajzolódik ki mozgás a politikai erők népszerűségét tekintve, tehát sem a fideszeseket nem mozdította meg a szuverenitásvédelmi konzultáció, sem a DK és a Momentum "összecsapás" nem indított el nagyobb folyamatokat.

Azok tábora viszont növekszik, akik nem találnak pártot maguknak a jelenlegi palettáról, igaz, csak hibahatáron belül, 1 százalékkal nőtt a bizonytalannak mondhatók aránya (34 százalék), a Republikon szerint így a maradék 66 százalékhoz próbálhatnak szólni a pártok a kettős választásig hátra lévő fél évben.

Ami a pártok konkrét népszerűségét illeti, a teljes népességen/biztos választókon belül:

  • Fidesz-KDNP: 29 százalék/43 százalék (a kormánypártok tavaszi-nyári esése megtorpant)
  • DK: 12/18
  • Mi Hazánk: 5/9
  • Momentum: 5/7
  • Kétfarkú Kutyapárt: 5/7.
  • LMP: 3/5
  • MSZP: 3/5

Parlamenti küszöb alatt van a Jobbik és Párbeszéd is, de az MSZP-vel és az LMP-vel együtt 16 százalékig juthatnának.

A Republikon azt is kiszámolta, hogy külön ellenzéki indulással mintegy 6-14 százaléknyi szavazat veszne el az ellenzék számára az EP-választáson, azért ilyen nagy a szórás, mert az MSZP és az LMP "határon van".

A budapesti helyzet egyelőre azért bonyolult, mert még nem véglegesült, milyen lesz a választási rendszer az önkormányzati választáson, listás-e vagy a mostani, amelyben a fővárosi közgyűlés tagjai lennének a kerületi polgármesterek is.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Megkongatták a vészharangot: alávág a klímacéloknak a túl sok napelem miatti negatív áramár

Megkongatták a vészharangot: alávág a klímacéloknak a túl sok napelem miatti negatív áramár

A túl gyorsan növekvő nap- és szélerőművi kapacitások drasztikusan megnövelték a negatív áras órák darabszámát Európában, ami alávág a további megújuló energiás kapacitások telepítésének, és végső soron a 2030-as klímavédelmi célok teljesíthetőségének is – mutatnak rá az Aurora Energy elemzői a Bloomberg összefoglalója szerint. Emiatt az Apxo Holding szakértője azt vetette fel: a megújuló energiás támogatási rendszerek átalakítására is szükség lehet, hogy például ne érje meg akkor is termelni az áramot a naperőműveknek, amikor negatív a nagykereskedelmi áramár. A megszaporodó negatív áras órák miatt drasztikusan romló naperőművi megtérülési kérdésekről, és a támogatási politikák átalakításának lehetőségeiről a Portfolio átfogó elemzést írt az ősszel, hasonló következtetést felvetve, év végi összefoglalónkban pedig arra mutattunk rá, hogy megfelelő méretű energiatároló kapacitások kiépüléséig a negatív áras órák darabszáma várhatóan csak tovább fog nőni, ami a naperőművi telípítési hajlandóságra is rányomhatja a bélyegét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×