Benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény tizenkettedik módosítását a kormányoldal. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat a szuverenitásvédelmi csomagot is tartalmazza, amely kimondja: az alkotmányos önazonosság védelmét a jövőben egy független szervezet a Szuverenitásvédelmi Hivatal láthatja el. A módosítás emellett tartalmazza, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít. A Hvg.hu úgy értesült, hogy a jövő héten kétnapos rendkívüli plenáris ülést tart a parlament, amelyen elkezdik a törvény és a hozzá kapcsolódó Alaptörvény-módosítás általános vitáját. Mindkét jogszabályról még decemberben szavazhat a Ház.

A kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról és arról, hogy Magyar Honvédség tagjai nem alakíthatnak szakszervezetet. Az idegenrendészeti szabályozás is változik. Az MSZP a katonák jogfosztásának nevezte a Magyar Honvédséget érintő kormányrendeletet.

A Demokratikus Koalíció szerint Magyarország szuverenitását nem a Nyugat fenyegeti, az országot nem éri támadás az Európai Unió és a NATO részéről. Az ellenzéki párt közleményében hangsúlyozza, hogy a magyar emberek népszavazásokon döntöttek arról, hogy a szuverenitás egy részét az Unióval és a NATO-val megosztva gyakorolják. A Momentum megfélemlítési törvénynek és újabb propagandaeszköznek a nevezi szuverenitásvédelmi törvénycsomagot.

Az egyeztetések folytatását javasolja a köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkbizottsága. A Maruzsa Zoltánnak írt levél szerint a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, az állami iskolákban mintegy 2.500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. A levélben rögzített sztrájkkövetelések között szerepel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény visszavonása, azonnali 50 százalékos béremelés a köznevelésben dolgozóknak, az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezések eltörlése, és Oktatási Minisztérium létrehozása.

A területfejlesztési miniszter szerint az Európai Bizottság által megfogalmazott újabb kérések felvetik a gyanút, hogy már nem politikai aggályokról, hanem időhúzásról van szó. Navracsics Tibor az InfoRádióban ismét úgy vélte: Magyarország teljesítette az uniós pénzek folyósításához szükséges vállalásokat. A miniszter az Európai Parlament tegnapi, Magyarországról szóló vitájára utalva elmondta: Erasmus ügyben a legutóbbi levélre még nem kaptak választ az Európai Bizottságtól, de reményei szerint az év végéig létrejön a megállapodás.

Esélyt lát három magyar állampolgárságú túsz szabadulására a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta, hogy az öt közül három magyar állampolgárságú túsz is abba a kategóriába esik, akiket szabadon engedhet a Hamász az ideiglenes gázai tűzszüneti megállapodás keretében. Hozzátette ugyanakkor, hogy az izraeli hatóságok sem a magyar kormánnyal, sem pedig a túszok családtagjaival nem közöltek még információkat.

Holnap délelőtt tíz órakor kezdődik a Gázai övezetben a legalább négynapos tűzszünet egybehangzó források szerint. A tűzszünet életbe lépése előtt még folynak a harcok az izraeli hadsereg és a Hamász fegyveresei között. Az első túszok ezután érkezhetnek Izraelbe a Hamász fogságából. Az éjjel Izrael megállapodást kötött a terrorszervezettel 50 túsz szabadon engedéséről. Az izraeli kormány cserében jóváhagyta 150 palesztin fogoly szabadon bocsátását valamint 4 napos fegyverszünetet a Gázai övezetben.

A zöld átállást segítő projektek támogatásáról állapodott meg a Magyar Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank. Az MFB azt közölte: a100 millió euró keretösszeg lehetőséget biztosít, hogy széles körben nyújtson finanszírozást olyan beruházásokhoz, melyek hozzájárulnak az üvegházhatású kibocsátás, illetve az energiaköltség csökkentéséhez.

A védőtávolság jelentősen csökken, de a helyi közösségek beleegyezésére is szükség lesz a jövőben a szélkerekek telepítéséhez – jelentette ki az energiaügyi miniszter. Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a jelenlegi 12 kilométer helyett 700 méter lesz a lakott területtől meghatározott minimális távolság, és továbbra sem lehet erőművet telepíteni lakott területen, Natura 2000-es vagy világörökségi területen.

Szigorítanák azoknak a trafikosoknak a büntetését, akik kiskorúaknak adnak el dohányárut. A Lázár János építési és közlekedési miniszter által benyújtott javaslat szerint az első vétség esetén legalább 1 millió forint lenne a büntetés, utána minden újabb eset után legalább az előző 150 százaléka, de legfeljebb 10 millió forint.

Újabb fél évvel meghosszabbítja a kötelező bolti akciózást a kormány. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az infláció további visszaszorítása érdekében 2024. június végéig érvényben marad a rendelkezés. A kormány várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy az élelmiszerinfláció tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fogyasztás bővülését.