eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök felvonja hazája zászlaját Sztyepanakertben, azeri nyelven Khankendiben, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de egyoldalúan kikiáltott, örmények lakta Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosában 2023. október 15-én. Aliyev Hegyi-Karabahba látogatott, miután az Azerbajdzsán által indított szeptember 19-i villámoffenzíva eredményeképpen országa visszanyerte a teljes ellenőrzést a szakadár terület fölött.
Nyitókép: MTI/EPA

Bendarzsevszkij Anton: újabb lappangó konfliktus léphet „forró fázisba”

Azerbajdzsán elnöke felvonta országa lobogóját Hegyi-Karabah központjában. „Visszavettük a földünket” – jelentette ki Ilham Aliyev, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán 20 éve vár erre a pillanatra. De miért adta fel Örményország ezt a területet, és van-e még vitatott terület a két állam között? A posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük.

Örményország már 2020-ban elvesztette Hegyi-Karabahot, ami most azért kerülhetett ennyire könnyen Azerbajdzsán kezére, mert Oroszország az ukrán háborúval van elfoglalva – mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: az örmények egyedüli reménye Oroszország lehetett, hiszen olyan ellenséges államokkal van körülvéve, amelyekkel évtizedek óta nincs diplomáciai kapcsolata.

Bár Moszkva 2020-ban sem állt ki, védte meg Örményországot, akkor még úgy tűnt, hogy orosz békefenntartók révén Karabah esetleg megmaradhat valamilyen felfüggesztett státuszban, részint örmény befolyás alatt. Ez a remény foszlott szerte 2023-ban, elsősorban azért, mert

Oroszország teljesen az ukránokkal vívott háborúval van elfoglalva, és nincsenek fölösleges erőforrásai, és nem is kívánt belemenni egy potenciális konfliktusba Azerbajdzsánnal és szövetségesével, Törökországgal

– magyarázta a posztszovjet térség szakértője. „Noha békefenntartók voltak Karabah területén, semmilyen módon nem akadályozták meg Azerbajdzsán katonai műveleteit; lényegében feladták azt a területet.”

Bendarzsevszkij Anton szerint lehet még egy konfliktuszóna Azerbajdzsán és Örményország között, a Nahicseván Autonóm Köztársaság, ami egy azeri exklávé, területileg elkülönül az anyaországtól, hiszen kettejük közé beékelődik Örményország déli része. Könnyen lehet, hogy Baku most elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy valamilyen módon folyosót vágjon a nahicseváni területekhez az örmény részeken keresztül – fogalmazott az Oeconomus szakmai igazgatója.

„Van egy ilyen lappangó konfliktus is a két ország között, ami akár »forró fázisba« is léphet a következő időszakban.”

Örményország számára Hegyi-Karabah elvesztése óriási tragédia, hiszen ez a terület jogilag ugyan régóta Azerbajdzsán része, de az örmények már ezer éve ott élnek és emlékhelyeik, templomaik vannak ott – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×