Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök felvonja hazája zászlaját Sztyepanakertben, azeri nyelven Khankendiben, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de egyoldalúan kikiáltott, örmények lakta Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosában 2023. október 15-én. Aliyev Hegyi-Karabahba látogatott, miután az Azerbajdzsán által indított szeptember 19-i villámoffenzíva eredményeképpen országa visszanyerte a teljes ellenőrzést a szakadár terület fölött.
Nyitókép: MTI/EPA

Bendarzsevszkij Anton: újabb lappangó konfliktus léphet „forró fázisba”

Azerbajdzsán elnöke felvonta országa lobogóját Hegyi-Karabah központjában. „Visszavettük a földünket” – jelentette ki Ilham Aliyev, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán 20 éve vár erre a pillanatra. De miért adta fel Örményország ezt a területet, és van-e még vitatott terület a két állam között? A posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük.

Örményország már 2020-ban elvesztette Hegyi-Karabahot, ami most azért kerülhetett ennyire könnyen Azerbajdzsán kezére, mert Oroszország az ukrán háborúval van elfoglalva – mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: az örmények egyedüli reménye Oroszország lehetett, hiszen olyan ellenséges államokkal van körülvéve, amelyekkel évtizedek óta nincs diplomáciai kapcsolata.

Bár Moszkva 2020-ban sem állt ki, védte meg Örményországot, akkor még úgy tűnt, hogy orosz békefenntartók révén Karabah esetleg megmaradhat valamilyen felfüggesztett státuszban, részint örmény befolyás alatt. Ez a remény foszlott szerte 2023-ban, elsősorban azért, mert

Oroszország teljesen az ukránokkal vívott háborúval van elfoglalva, és nincsenek fölösleges erőforrásai, és nem is kívánt belemenni egy potenciális konfliktusba Azerbajdzsánnal és szövetségesével, Törökországgal

– magyarázta a posztszovjet térség szakértője. „Noha békefenntartók voltak Karabah területén, semmilyen módon nem akadályozták meg Azerbajdzsán katonai műveleteit; lényegében feladták azt a területet.”

Bendarzsevszkij Anton szerint lehet még egy konfliktuszóna Azerbajdzsán és Örményország között, a Nahicseván Autonóm Köztársaság, ami egy azeri exklávé, területileg elkülönül az anyaországtól, hiszen kettejük közé beékelődik Örményország déli része. Könnyen lehet, hogy Baku most elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy valamilyen módon folyosót vágjon a nahicseváni területekhez az örmény részeken keresztül – fogalmazott az Oeconomus szakmai igazgatója.

„Van egy ilyen lappangó konfliktus is a két ország között, ami akár »forró fázisba« is léphet a következő időszakban.”

Örményország számára Hegyi-Karabah elvesztése óriási tragédia, hiszen ez a terület jogilag ugyan régóta Azerbajdzsán része, de az örmények már ezer éve ott élnek és emlékhelyeik, templomaik vannak ott – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×