eur:
395.94
usd:
369.3
bux:
71895.77
2024. július 2. kedd Ottó
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök felvonja hazája zászlaját Sztyepanakertben, azeri nyelven Khankendiben, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de egyoldalúan kikiáltott, örmények lakta Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosában 2023. október 15-én. Aliyev Hegyi-Karabahba látogatott, miután az Azerbajdzsán által indított szeptember 19-i villámoffenzíva eredményeképpen országa visszanyerte a teljes ellenőrzést a szakadár terület fölött.
Nyitókép: MTI/EPA

Bendarzsevszkij Anton: újabb lappangó konfliktus léphet „forró fázisba”

Azerbajdzsán elnöke felvonta országa lobogóját Hegyi-Karabah központjában. „Visszavettük a földünket” – jelentette ki Ilham Aliyev, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán 20 éve vár erre a pillanatra. De miért adta fel Örményország ezt a területet, és van-e még vitatott terület a két állam között? A posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük.

Örményország már 2020-ban elvesztette Hegyi-Karabahot, ami most azért kerülhetett ennyire könnyen Azerbajdzsán kezére, mert Oroszország az ukrán háborúval van elfoglalva – mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: az örmények egyedüli reménye Oroszország lehetett, hiszen olyan ellenséges államokkal van körülvéve, amelyekkel évtizedek óta nincs diplomáciai kapcsolata.

Bár Moszkva 2020-ban sem állt ki, védte meg Örményországot, akkor még úgy tűnt, hogy orosz békefenntartók révén Karabah esetleg megmaradhat valamilyen felfüggesztett státuszban, részint örmény befolyás alatt. Ez a remény foszlott szerte 2023-ban, elsősorban azért, mert

Oroszország teljesen az ukránokkal vívott háborúval van elfoglalva, és nincsenek fölösleges erőforrásai, és nem is kívánt belemenni egy potenciális konfliktusba Azerbajdzsánnal és szövetségesével, Törökországgal

– magyarázta a posztszovjet térség szakértője. „Noha békefenntartók voltak Karabah területén, semmilyen módon nem akadályozták meg Azerbajdzsán katonai műveleteit; lényegében feladták azt a területet.”

Bendarzsevszkij Anton szerint lehet még egy konfliktuszóna Azerbajdzsán és Örményország között, a Nahicseván Autonóm Köztársaság, ami egy azeri exklávé, területileg elkülönül az anyaországtól, hiszen kettejük közé beékelődik Örményország déli része. Könnyen lehet, hogy Baku most elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy valamilyen módon folyosót vágjon a nahicseváni területekhez az örmény részeken keresztül – fogalmazott az Oeconomus szakmai igazgatója.

„Van egy ilyen lappangó konfliktus is a két ország között, ami akár »forró fázisba« is léphet a következő időszakban.”

Örményország számára Hegyi-Karabah elvesztése óriási tragédia, hiszen ez a terület jogilag ugyan régóta Azerbajdzsán része, de az örmények már ezer éve ott élnek és emlékhelyeik, templomaik vannak ott – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Emelt készültségi szinten több európai katonai bázis – Tálas Péter elmondja, van-e terrorveszély

Emelt készültségi szinten több európai katonai bázis – Tálas Péter elmondja, van-e terrorveszély

Az európai támaszpontokon tíz év után rendeltek el Charlie fenyegetettségi szintet, és azt sem lehet kizárni, hogy támadás készül valamelyik létesítmény ellen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban elmondta: valószínűleg a környező helyzet általános romlása miatt, elővigyázatosságból kellett ilyen biztonsági intézkedést hozni.

Képeken Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozója - videó

A magyar miniszterelnök kedd délelőtt érkezett az ukrán fővárosba, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán elnökkel. A legfontosabb téma a béke megteremtésének lehetősége és az ukrán–magyar kapcsolatok aktuális kérdései.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 2. 11:39
×
×
×
×