eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Résztvevők az oktatásért Miskolcról indult menet végén a fővárosban, a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt 2023. január 7-én. A január 3-án indult Tudásmenet január 7-én délután a gimnáziumnál ért véget, ahol a diák- és pedagógusszervezetek egyúttal demonstrációt is tartottak. Elöl Gosztonyi Gábor (b2) és Totyik Tamás (b3), a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökei, valamint Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi vezetője, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára (b3).
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A PSZ tovább küzd az oktatási népszavazási kezdeményezéséért

A Kúriához fordul az oktatási népszavazási kezdeményezéseket elutasító döntés miatt.

A Nemzeti Választási Bizottság kedden elutasította Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás oktatási népszavazási kezdeményezéseit. A PSZ két alelnöke magánszemélyként március 14-én kezdeményezett népszavazást öt kérdésben, melyek többek között a szaktanárokkal, a pedagógusvégzettséggel, a diákok óraszámának csökkentésével és az iskolák bezárásának feltételeivel kapcsolatosak.

A választási bizottság nem hitelesítette a kérdéseket, indoklása szerint a kérdések megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ami nem várható el a választópolgároktól, akik így nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.

Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Kúriánál kezdeményezi a Nemzeti Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálatát.

Álláspontjuk szerint a választópolgárok nem kezelhetők "éretlen kisdiákként". A kormány fél a "valódi nemzeti konzultációtól", a népszavazástól, mert azon érdemi kérdésekre érdemi válaszok születhetnének a diákok, illetve Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó ügyekről - közölte a szakszervezet.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×